Karsai Mihály honlapja

1984. július 27 – augusztus 12. PIRIN hegység, Fekete-tenger

Előkészületek során Dura Lajos budapesti hegymászó részletes ismertetője és vázvonalas turista térképe alapján elkészítettük a saját térkép vázlatunkat.
Utazás:       Hat hónap alatt „Nyicsevo” segítségével felújított Skoda mikrobusszal, amely az indulás előtt egy héttel, a pécsi próbaúton Mecseknádasdi szerpentinig volt hajlandó előre menni. Onnan autómentővel jutottunk vissza Szekszárdra, majd haza. A másik jármű egy Dácia volt, amely egyben autómentő feladatot is ellátott.
Rengeteg csomag miatt a délutáni több órás bepakolási kísérletek után végre pótkerék (és belső tartalék gumi) nélkül a Skoda mikrobusz is el tudott indulni a nagy kalandra.

Útvonal:      Békéscsaba – Temesvár – Orosova – vaskapu – Calafat – komp – Vidin – Lakatnyik, Iszker áttörés – Szófia – Rilai kolostor.800 km.

Szállás:       végig sátorban.

Program:
Július 27 – 28. Éjszakai utazás: Békéscsaba – Temesvár – Orosova – vaskapu – Calafat – komp – Vidin – Lakatnyik, Iszker áttörés – Szófia – Rilai kolostor, 800 km után kempingben sátrazás.
Július 29. Továbbutazás Banszkón keresztül a Binderica kempinhez. Banszkó után a szerpentinen derült ki, hogy a mikrobusz nagyon utálja az emelkedőket, úgy 200 m szintenként felforrt a hűtővize, így a mikrobuszt megelőzve többen gyalog tettük meg az utat a kempingig.
Július 30. Binderica (1810) – Kis Todorin (2710) – Todorin (2746) – és vissza, 18 km.
Este Márta napot ünnepeltünk a „kis szigeten”, ahonnan a buli végén Gácser Józsi a mikrobusz akkumulátort megmentve hanyatt beleesett a patak mederbe.
Július 31. „Orvosi segélycsapat” Gácser Józsi pálinkás dunsztkötéses lábával megjelent a Banszkói kórházban, de csak hazaérkezés után derült ki, hogy a bokájából egy kis csontdarab mégis letört. A többiek Binderica (1810) – Muratov tó (2350) – Binderica porta (2500) – Szimonjica (2516) – és vissza, 22 km-es túrát teljesítettek.
Augusztus 1. A Vihren csúcs helyett, hogy a sérültünk gyógyulni tudjon a háromnapos körutat előbbre hoztuk. Binderica (1810) – Goljam Tipic (2645) – Tevno turistaház, 25 km. Szállás az étkezőben, padokon. Újabb gondunk támadt, Márti és Edit bikinis túrája végül kisebb fokú napszúráshoz vezetett.
Augusztus 2. Tevno th. (2500) – Kamenyica porta (2600) – Demir kapuja (2480) – Dzsano (2707) – Popovó tó (2240) – Dzsengalszko porta (2500) – Demjanica turistaház (1895), 17 km-es túra közben medvebocs megfigyelés, több csoport megelőzése a szállás miatt teljesen feleslegesen, mert nekik volt lefoglalt szálláshelyük.
Szállás a padláson, matracos fekhelyeken.
Augusztus 3. Demjanica th. (1895) – Todorin porta (2580) – Binderica (1810), 14 km.
Augusztus 4. „Felgyógyult” társunkkal együtt Binderica (1810) – Vihren csúcs (2914) – ahol pikniket tartottunk, gázfőzőn palacsinta sütés, tea készítés és dinnye evés a többi turistát igen csak meglepte -.Kutelo (2908) – Koncseto nyereg (2800) –Banszki Szuhodol (2884) – Binderica (1810), 17 km.
Augusztus 5-én sátorbontás, utazás Binderica – Banszko – Plovdiv elkeveredés után autóval végig a sétáló utcán – Burgasz – Szozopol – Arkutino kemping utvonalon, 500 km, amely során a mikrobusz bal hátsó külsőgumi két szövetrétege lekopott és csak hosszabb utánjárással sikerült egy (kisebb méretű) Viktória külsőre lecserélni.
Augusztus 6 – 11. Fekete-tenger, fürdőzés.

Augusztus 11 – 12. A haza utazás több meplepetéssel szolgált. A tengerpart utáni első emelkedőben egy lovaskocsi kétszer visszaelőzött, amíg a mikrobusz hűtővizét próbáltuk forráspont alá csökkenteni. Bukarest belvárosában az éjszakai vak sötétségben végül villamos síneken is haladva sikerült egy kivilágított rabkórház előtt tájékozódnunk, majd mentős felvezetéssel rátalálni a pitesti autópályára. Igazi autós kalandok az Olt-völgyében kezdődtek, amikor a mikrobusz bal hátsó kerekére felszerelt viktória külső megbosszulta magát, mert az első defektnél az autóbelső csak hosszában volt kivehető. Juhász Miki a Dáciával vasárnap hajnali 3 órakor elindul Nagyszeben felé belsőt keresni. És vannak még csodák, pirkadatra megjelent egy agyonragasztott belsővel, amivel egészen Déváig majdnem 200 km-t tudtunk megtenni. Rutinos autószerelő csapatunk pillanatok alatt végzett a belső ragasztgatásával, ami újabb 40 km, majd 4 km folyamatos haladást jelentett. Végül egy falu közepén a ragasztóanyag is elfogyott, így Juhász Miki újabb belső keresélsére indult Arad felé, Gácser Józsi pedig a húsmentes konzerv készletét próbálta kiárusítani, miközben megfelelő autóbelsőért felkínáltuk a féltve őrzött benzinjegyeinket. A falubeliek bicikli belsőtől, traktor belsőig mindennel próbálkoztak, végül egy számmal kisebb és a teret jól kitöltő ballonos dácia belső lett a győztes, amellyel végül fél nap késéssel, de hazaérkeztünk Békéscsabára.

Résztvevők:
Gácser József,            Born Valéria,               Döge Zita,
Tóth Edit,                     Adamik Márta,            Juhász Attila,
Juhász Miklós,           Stefanik András,          Varga Csaba,
Sipos József,                Sipos Józsefné,            Balogh János,
Karsai Mihály