2012. Torockó, pünkösdi tavaszi túra teljesítés
2012. Torockó, pünkösdi tavaszi túra teljesítés
Utazás: Kloki Transz Kft. 34 férőhelyes autóbuszával.
Szállás és félpanziós ellátás: TOROCKÓ Kulturális, Sziklakert panzióban és a környező családi házakban. Kategória: Vendégház ** Cím: 517610 Torockó, Felső u. 245. Nyitva: I.1. – XII.31.
Teljesített program: 2012. május 25. péntek: indulás Békéscsabáról a Sportcsarnok parkolóból 6,00-kor, utazás: Nagyszalonta – Nagyvárad – Királyhágó – Torockó útvonalon, 280 km.
Torockó Egy hely, ahol reggelente kétszer kel fel a Nap. 24 kilométerre található Nagtenyedtől (Aiud), és 7 kilométerre Buru településtől. Torockó fölé a Székelykő (1171 m) emelkedik. Nevét a XIII században kapta, amikor a falu vezetői a székelyeket hívták segítségül a tatárok ellen. Jutalmul meg is kapták a sziklán álló várat. A sziklával szemben van Szentgyörgy vára (Cetatea Colteşti) amelyet 1296 táján Thoroczkay Venczel alvajda építtetett. 1470-ben a várat elvette Mátyás király, 1514-ben kifosztották Dózsa György emberei, 1713-ban pedig lerombolták az osztrákok. Torockó lakosságának ősei osztrák (Eisenwürzel), magyar és német földről érkeztek a környék bányáiba dolgozni. Akkortájt itt vasat, aranyat, ezüstöt és rezet bányáztak. Jöttek és hozták a népszokásaikat is. Az 1870-es évek tűzvészének nyomán épültek ezek a bányászvidékekre jellemző, azóta is rendben tartott fehér házak. 1952-ben nyitották meg a néprajz múzeumot, ahol kiállították a festett bútoraikat, népviseleteiket, keresztszemes kézimunkáikat. Látványosságnak számít a jelmezes télbúcsúztató farsang. Példás hagyomány megőrzésükre az UNESCO is felfigyelt, és bejelentette: Torockó a Világörökség része!
Csúcs melletti geoláda GPS koordinátás leírása: http://geocaching.hu/caches.geo?id=835
Nehéz túra: Székely kő (1139 m) megmászása A szálláshely elfoglalását követően nekivágunk a Székelykő (1128 méter) meghódításának. A Székelykő nem más, mint egy hatalmas mészkőtömb, mely hirtelen és meredeken emelkedik ki a Torockói-medencéből, így a XX. sz. végére a siklóernyősök egyik paradicsoma lett.
A Székelykő jellegzetes formája miatt Torockón kétszer kel fel a Nap, ahogy ezt Jókai az “Egy az isten” című regényében megírta. Először, – ahogy szokott – kakasszóra bújik elő pirkadatkor, aztán hirtelen eltűnik az 1130 m magas Székelykő mögé. Ott igyekszik tovább a hegy rejtekében, hogy pár perc múlva már teljes pompájában ragyogjon, elhagyván a hatalmas érckövet. A túra szintkülönbsége durván 600 m, a csúcsot egy lendületből a kék kereszt jelzésen 1,5 óra alatt értük, félórás pihenő után visszafelé a Várszikla megkerülésével a piros sáv jelzésen 1,0 óra alatt értünk vissza Torockóra.
Könnyű túra: Séta Torockón, a Néprajzi Múzeum – amelyben láthatók a vasművesség tárgyai, a festett bútorok és a Torockó-i népviselet láthatók – az unitárius templom és a 1723-ban épített vízimalom felkeresése.
2012. május 26. szombat: Bélavár és a növény rezervátum felkeresése:
Autóbusszal Torockórol az Aranyos völgyében Alsó-Podsága falun keresztül a Podsága-patak mentén egy keskeny aszfaltúton jutunk el Felső-Podsága faluig a túrák kezdőpontjához.
Nehéz túra: Bélavár teljes körút: Távolság: 16,7 km – Szintkülönbség: 880 m – Menetidő: 7-8 óra http://vandortabor2011.blogspot.com/2011/05/xx-eke-vandortabor-16-tura.html Lörinczi István, túravezető leírásával szemben fordított irányban teljesítettük a túrát. Amint a fenti adatokból látszik, nehéz túrának számít, nem is a távolság, hanem a szintkülönbség hirtelen változása miatt. Felfelé is lefelé is meredek szakaszokkal találkozunk. A DN 75-ös úton, az Aranyos völgyéből eltérünk Alsó-Podsága felé, a jelenleg már felszámolt keskeny nyomtávú vasúti híd alatt. Itt a települést elhagyva a Podsága-patak völgyét követjük és kb. 7,5 km után érünk el egy ortodox kolostorhoz. Kőkerítését román történelmi személyiségek mozaik képei díszítik. Érdemes itt megállni, mivel 1981-ben máramarosi mesterek által épített szép csavartoszlopos faragott tornácon keresztül lehet bejutni a jellegzetes fatemplomba. Autóbuszunk parkolóhelyéről a leírással ellentétes irányban jártuk be a túrát. Balra visz a felmenő ág, erre megy a piros kereszt is, együtt a piros pont jelzéssel. Jobbra a sziklák irányából jön a szintén piros ponttal jelzett, a lejövő ág. Mind a két irányból végig járható az út, mi balra megyünk, követve a szekérutat, amely meredeken visz felfelé és egy éles kanyar után balra fordul. Még megyünk néhány métert, majd jobbra letérünk az útról, egy még meredekebb legelőn kapaszkodunk felfelé. Miután egy öreg vadcseresznye fához érünk, amelyen jól látható a piros kereszt és a piros pont jelzés, utunk kissé jobbra bevisz az erdőbe, ami tovább kevésbé emelkedik ezen a részen. Elindulásunktól, s piros ponttól, kb. egy órára, egy kis tisztásra (1) érünk, majd ismét egy erdős rész következik. Nemsokára egy vízválasztó gerincre érünk, ahonnét kissé jobbra egy nagyon meredek, cserjékkel benőtt sziklás terepen haladunk, majd újra erdős rész következik. Azon áthaladva, egy nagyobb legelőre érünk (2), ahol néhány faházat találunk
Nem ajánlott nagyon balra ereszkedni a kaszálón, mert elég vizenyős a talaj főleg esős időszakokban. Ha itt kiérünk az erdőből, néhány házat és egy kis fűrész telephez érünk, ahol balra tértünk feljövetelünknél és egyesek az autóikat hagyták itt. Azoknak lehet előnyös ez a lejövetel, akik gyalog jöttek fel Podságáról. Innét kb. egy háromnegyed óra út, a Felsöpodsága-i üzletig, ahol például mások az autóikat hagyták. Itt, igény szerint, csillapíthatják szomjukat is. A túra útvonaláról és a megközelítéséről GPS-el felvett útvonal (track) és a szintvonal segíti az érdeklődőket, amit mellékelten csatolok.
Könnyű túra: Szkarica-Belioara rezervátum (Bélavár oldalában) A rezervátumhoz Posoaga településen át visz az út. A DN75-ös úttól kb.16 kilóméterre van ez az 1371 m t.sz.f. magasságban található csodaszép hely. A 140 hektárnyi területet apró gyors vizű, vízesésekkel átszőtt patakocskák szelik át, határain pedig magas bércek és mély szakadékok és magas sziklafalak sorakoznak. Itt ezen a tájon talált otthonra az a sok ritka növény, amelynek köszönhetően e területet 1935-ben botanikai rezervátummá nyilvánították.
2012. május 27. vasárnap: a Remetei-szurdok felkeresése az esős időjárás miatt elmaradt. Helyette a Tordai sóbányát és a Tordai hasadékot kerestük fel. Részletes ismertető a 2006-os túraleírásban megtalálható.
2012. május 28. hétfő, utazás haza: Paulik Mihály és csapata útközben még Torockó felé felkereste a Detunátát és a Veres-patakot, haza úton pedig a Csiga dombot.
Veserespatak
A 2000 éves Verespatak a legrégebben bejegyzett bányásztelepülés. A rómaiak idején Alburnus Maior név által ismerték. A régészeti ásatások felfedeztek két templomot és más szenthelyet is, amelyek a római kori dák településen működtek, valamint egy hajdani kővárat amely az Alburnus Maiorra telepített bányászok védelmét szolgálta. A bánya járataiban 25 római kori viasszal bevont írásos lapot találtak, melyek 131-167-ből származnak. A rómaiak idején hivatalos aktának számító lapok fadeszkára íródtak és megőrzésük érdekében viasszal voltak bevonva. A legtöbb lap jelenleg a Budapesti Történelmi múzeumban látható. Verespatakon bányászati múzeum működik. Bemutatja, miként dolgoztak az elődök az arany kibányászásán. A múzeumlátogatás közben 157 lépcsőfokon 33° fokos dőlésszögben leereszkedve, egy rövid szakasz után jutunk el a római járatokig. Nemrégiben a régészek feltárták Románia egyetlen római kori mauzóleumát is. Jelenleg a világ szeme Verespatak sorsát figyeli. Egy kanadai cég nyíltszini bányászattal több tonna aranyat akar kibányászni a falu alól. A Green Peace és más szervezetek harcba lendültek Verespatak megmentéséért. Vidra környéke, Csigadomb , Pisoaia vízesés
A Csigadomb (Dealul cu melci) paleontológiai rezervátum, jelentős mennyiségű elkövesedett csigát tartalmazó homokkővel, amely a felső krétakorban alakult ki. Az egyedi földtani képződmény kora 65-70 millió évre tehető, agyag és mészmárga konglomerátuma, amelyben 35 puhatestű ismerhető fel. Szép számban található benne az Acteonella gigantea nevű kövesedett, nagyméretű, csiga. A védett terület 0.6 hektáron fekszik. A Csigadomb Vidra község területén, Nemesi falu határában, a Kis-Aranyos völgyében, a Slatina patak befolyásától nem messze, a Mihoiesti és Avram Iancu településeket összekötő DJ 762 út közelében található. A Kis-Aranyos bal partján az út mentén látható. A Pisoaia vízesés körül kialakított tájrezervátum egy, fenyőfákat is tartalmazó, bükkfaerdőben lévő, paleozoikum kori kristályos mészkő küszöbön található.
A Pisoaia vízesés Vidra község területén, Nemesi falu határában, a Kis-Aranyos völgyében, a Slatina patak befolyásától nem messze, a Mihoiesti és Avram Iancu településeket összekötő DJ 762 út közelében található, a Kis-Aranyos jobb partján szemben a Csigaheggyel. A környéken a mésztartalmú víz mindent bevon mészréteggel s ennek következtében nagy mennyiségben keletkeznek változatos szépségű mészkő-képződmények.
Az Aranyos völgyében a Detunáták, és a Veres-patak felkeresése helyett, az autóbuszos csapattal az esős időjárás miatt visszatértünk a Torda – Gyalu – Királyhágó útvonalra, majd a Körös-révi szorosban a Zichy cseppkőbarlangot kerestük jártuk be.
Kiránduláson résztvevők névsora:
|