Karsai Mihály honlapja

Herkulesfürdő, Perei Árpád ismertetője

http://pereiarpad.atw.hu/cikkek/herkules/turaherkules.html

Herkulesfürdő: meglátni és megszeretni

A 168 méter tengerszint feletti magasságon fekvő Herkulesfürdőre érkező turistát szinte pillanatok alatt elbűvöli a táj: a vadregényes Cserna-völgyben vagyunk, a folyó két oldalán hatalmas hegyek közé ékelődve terül el a fürdőtelep. A folyó jobb oldalán, a többnyire erdővel borított Cserna-hegység, túloldalt pedig a meredek sziklabérceivel, fehér szikláival elkápráztató Mehádiai-hegység övezi a völgyet. A Krassó-Szörény megyéhez tartozó üdülőhely, amelynek állandó lakosainak száma 6 ezer fő körüli, Temesvártól 170 kilométerre fekszik, a legközelebbi nagyváros, Drobeta-Turnu-Severin (Mehádia-megye székhelye), pedig 47 km távolságra található. Későbbi kirándulásaink színhelye Orsova (ahol a Cserna a Dunába ömlik) 22 kilométerre, de a Kazán-szoros is csak kb. 40 km-re fekszik.
Különleges enyhe éghajlat jellemzi e tájat: a régi Nagy-Magyarország legdélebbi vidékeihez tartozik, egy szélességi körön van az itáliai Velencével vagy a francia Nizzával is. A közép-európai éghajlatot itt már erős mediterrán behatás éri, ezért kellemes időjárási viszonyok alakultak ki, az éves átlaghőmérséklet 14 C° körül alakul. Sajátos növény- és állatvilága van, ennek köszönhetően hozták létre itt a Domégléd-Cserna Nemzeti parkot. Klimatikus gyógyhely: levegője annyira ionizált (2000-2500 negatív töltésű ion/cm³/s), mintha 3000 méter fölötti hegyeken lennénk. A levegő ilyen mértékű ion-tartalma pedig igen jótékony hatással van az emberi szervezetre: általános jó közérzetet biztosit, stressz-oldó, nyugtató hatású. Így Herkulesfürdőn már a szabad levegőn való séta is a terápia része.

A rómaiak is ismerték a „földrész legszebb völgyében” fakadó csodás hatású hévizeket

Herkulesfürdőt azonban legtöbben meleg gyógyforrásai révén ismerik, nem is véletlenül, hiszen Európa leghatékonyabb hévizei fakadnak itt. A környék legismertebb forráscsoporjai a Herkules (67 C°), a Neptun (54 C°), a Diana (vagy Elisabeth 46 C°), a Traianus  és a Hétforrás (vagy más néven Hétvezér-források). Az itteni, egyébként enyhén radioaktív vizek számos betegség kezelésére alkalmasak fürdő ill.- ivókúra formájában: krónikus nőgyógyászati bajok, reuma, köszvény, kezdeti fázisban lévő cukorbetegség, nehézfém-mérgezések, szembetegségek, légzőszervi megbetegedések, idegrendszeri bántalmak, emésztési rendellenességek esetén javallott az orvosi ellenőrzés melletti kúra. A város környékén fakadó erős gyógyhatású kén-, és sótartalmú termálforrásokat már a rómaiak is hasznosították. A fürdők korabeli neve Traianus (Traján) római császár idejében az „Ad aquas Herculi sacras” (Herkules szent vizeihez) illetve a „Thermae Herculi ad Mehadiam” (Herkules mehádiai hévizei)” volt. Valószínűleg a Decebalt legyőző és Daciát meghódító Traianus császár volt az, aki fürdőket létesített itt i.sz. 105-107 között és maga is itt kúrálta betegségeit. Marcus Aurelius is csodálója volt az itteni víz erejének. Herkules tiszteletére (a meleg források szentje ő volt a rómaiaknál) szobor is állt állítólag itt. A római mondák szerint Herkules egy közeli barlangban hadakozott a Hydra nevű sokfejű kígyóval, végül a Kazán-szorosban végzett vele, egyes magyarázatok szerint innen ered a fürdőhely korabeli elnevezése. A történelem viharai többször elpusztították a fürdőtelepet (népvándorlás majd a török dúlás a XVIII. században). 1817-ben azonban a Cserna szabályozásának és az új út megépítésének köszönhetően ismét felépítették a fürdőtelepet és a „Mehádiai fürdők” azután kapták meg a Herkulesfürdő nevet. A főtérre 1847-ben került a mai napig is ott álló, a város jelképének számító Herkules-szobor. A fürdőhely az 1848-49-es forradalom utáni időkben pazar módon kiépült és európai hírű fürdővé vált. A nagyúri közönségnek sorra nyitották meg azokat a minden igényt kielégítő fürdőket, pavilonokat, palotákat, szállodákat, amelyek nagy része a mai napig is jobb sorsa érdemesülve ott áll. 1896. szeptember 27-én jelentős diplomáciai találkozónak adott helyet a város: a Vaskapu-csatorna átadásakor itt találkozott a Monarchia, Románia és Szerbia uralkodója. A Monarchia egyik leghíresebb fürdőhelyén több alkalommal megfordult I. Ferenc József császár (először 1852-ben, mikor is kijelentette, hogy a „Cserna völgyében van a földrész legszebb üdülőhelye”) és Erzsébet királyné is többször időzőt itt. A királynő szívesen sétálgatott a környéken, róla nevezték el az egyik szép kilátó-pontot, az Erzsébet-csúcsot. Ebben az időben a monarchia ékessége volt az üdülőhely. A történelmi városrészbe érkező turista az első pillanatokban a 100-150 évvel ezelőtti időkbe visszacsöppenve érzi magát a pompás építmények sorát látva. Hamarosan észrevesszük azonban, hogy a díszes épületek belseje romos és üresen áll, külsejük pedig javarészt elhanyagolt. Ezzel együtt is érdekes élmény a városnézés, a város monarchia korabeli bája még mindig ott lebeg körülöttünk, igaz kissé balkánias ködbe veszve. Az 1970-es években egy modern szállodákkal (szakszervezeti üdülők) övezett, kevésbé romantikus, új városközpont is kiépült: ez a Cserna folyását tekintve lejjebb található kb. 1 kilométerrel.

A Cserna-völgy fontosabb pontjai

Ezek után nézzük meg, hogyan is tájékozódhatunk a városba érkezvén. A Temesvárt Orsovával összekötő, jelenleg hosszú szakaszon felújítás alatt álló E70-es útról Mehádia (itt az úttól jobbra egy dombtetőn középkori őrtorony, Miháld-vár romjai láthatók) után 5-6 kilométerre balra mellékút vezet Herkulesfürdő felé. Itt van fürdőhely szemet gyönyörködtető kupolás vasútállomása a Bukarest – Temesvár – Budapest nemzetközi vasútvonalon. Hamar elénk tárul a távolról is festői szépségű, egyre szűkülő Cserna-völgy a feléje tornyosuló sziklákkal. A telep központja kb. 5 km-re helyezkedik el, a térképeken előbb még Pecinisca (Csernabesenyő) község következik, ez ma már gyakorlatilag Herkulesfürdő része. Ennek megfelelően Herkulesfürdőt a következő négy nagyobb részre oszthatjuk: a telep bevezető szakasza (Csernabesenyő térsége), Herkulesfürdő új központja a modern szállodákkal, a történelmi városközpont korabeli építményeivel, majd a Hétforrás vidéke (a Cserna partján fellelhető „mindenki medencéivel” és a Termál-stranddal) a folyón létesített völgyzáró gátig terjedően.

Autózzunk tovább felfelé a Cserna völgyében. Eközben néhány túrázás szempontjából fontos helyet is érintünk: a Hétforrás vidéke után, nem messze a Termál-fürdő rövid baloldali lehajtóját elhagyva egy kereszt (Crucea Ghizelei) közelében, az úttól  jobbra indul a jelzett turistaösvény a Cociu-(vagy más néven Roset) vízeséshez. A műúton továbbhaladva a gát utáni duzzasztó-tótól (Lacul Prisaca) kezdve – ha lehet – még festőibb vidékkel találjuk magunkat szembe. A tó után az úttól balra letérve, egy kis hídnál indul az ösvény a vadregényes Szeles-vízeséshez. A műúton továbbhaladva pár kilométer után elérhetjük a Czeszna-völgyi túra kiindulópontját, a Herkulesfürdőről 13 km-re lévő a Dumbrava-motelt. A Cserna felsőbb szakasza a vadvízi evezősök kedvelt terepe. Az út még tovább halad a Cserna völgyében Cerna Sat (Csernafalva) illetve a völgytől keletre letérve Baia de Arama felé. Cerna Sat az utolsó település a Cserna völgyében, Herkulesfürdőtől kb. 45 km-re, az utolsó 15 km azonban meglehetősen rossz, kisautóval alig járható. Cerna Sat végénél egy kis Cabana, majd az igen szépnek mondott, rövidke szoros (Cheile Corcoala) látogatható meg. A falu mögött a Lacul Cerna, a Godján és Vulkán hegységek között elterülő vízgyűjtő tó található. Innen érhető el a Cserna forrása is (Valea Cernei – Cerna Sat  – Cheile Corcoaiei – Izvorul Cernei, piros pont 1 óra).

Térjünk azonban vissza Herkulesfürdő megközelítési lehetőségeihez. Csernabesenyő településen, a bevezető szakaszon – úticélunktól függően – választhatunk két út, az alsó völgyben vezető, új és régi városközponton átvezető vagy a felső, a mehádiai oldalon megépített látványosabb hegyi út közül, ez utóbbi a várost elkerülve a Hét(meleg)forrás vidékére vezet. A felső út előbb a sportpálya és a Prolaz-völgy kijárata mellett kanyarog, majd később ennek az útnak is lesz egy igen éles leágazása balra, a régi városközpontba. A leágazás előtt pár száz méterrel visszább indul jobbra, a hegyre fel, a Fehér-kereszthez vezető turistaút.

A két út végül egy hídnál, az Elektromos állomásnál egyesül, hogy továbbhaladjon a Cserna völgyében felfelé, leghamarabb a Hétforrás vidékét elérve. Ha az alsó, völgyi utat válasszuk, előbb az „új” szállodákkal övezett modern központba érkezünk (hivatalosan Herkules II-nek nevezik). A Domogléd meredek sziklafalai előtt a 70-es években felépült hatalmas szállodák egymás mellett helyezkednek el (Hotel Afrodita, Hotel Diana).

Ezek a felhőkarcolószerű szállodák mára már -berendezésüket tekintve – ugyan kissé elavultak, de helyi viszonylatban átlagos színvonalúnak mondhatóak.

Az üdülőtelepen a nyári csúcsszezonban akár 5000 vendég is megszállhat. A nagyobb szállodák többnyire saját fürdővel rendelkeznek. Találunk itt több éttermet és üzletet is. Továbbhaladva a bécsi barokk építészet jegyeit viselő régi városrészbe érünk (Herkules I), emlékeztetve a város monarchiabeli virágkorára. A fürdő hajdanán a magyar királyi kincstár tulajdona volt.

Séta a belvárosban

Az egykori Kaszinó impozáns épülete előtt, a szépen gondozott Központi-parknál (hajdani Gizella-liget) leparkolhatunk, hogy sétát tegyünk a városban. A 1850-es évek elején építették fel a két központi szállodát, amelyeket oszlopcsarnokok kötnek össze, közöttük áll a volt Kaszinó épülete, amelynek homlokzatán az alábbi felirat áll: „Saluti et laetitae” azaz „Az egészségnek és az örömnek”. A csarnokokhoz oldalt az egykori Rudolf vagy Rezső-udvar (ma Traian-Hotel) és a Ferenc József-udvar (a mai Decabel Hotel) palotaszerű épületei csatlakoznak. A Ferenc József-udvar volt a színhelye az 1896-os, Vaskapu-csatorna átadását ünneplő uralkodói csúcstalálkozónak, amiről már szóltunk. A Kaszinónál kis várostörténeti múzeum (főként római-kori leletekkel) és könyvesbolt is található. A könyvesboltban képeslapokat és a környékről térképvázlatot, turistairodalmat is vásárolhatunk. Itt csodálhatjuk meg a magányosan álló, kb. háromszáz éves mamutfenyőt is. Az épületek homlokzatán régi római istenábrázolások (Venusz, Diana, Hygieia) láthatóak. A Cserna túlsó, jobb oldalán az osztrák fürdő található (Baila Imperiale Austice, az Alpár Ignác által tervezett mutatós kupolákkal ékesített reneszánsz stílusú épület korábbi neve Szapáry-fürdő volt). A közelben van az Erzsébet-villa, ahol Erzsébet királynő szállt meg hosszabb itt tartózkodása (1887) idején. Az egyébként műemléki védelem alatt álló, megrokkant homlokzatú épületek mellett továbbhaladva, a Cserna kis hídján átkelve a Herkules-térre érünk, amit az utca közepén egy szürke márvány kút fölött álló 3,5 méter magasságú Herkules-szobor ural. Herkules kezében furkósbotot tart, vállán oroszlánbőr. Ez a római Herkules-szobor mintájára készült és érdekessége, hogy ágyúcsövek vasanyagából öntötték (a bécsi Romelmayer és Glantz műve 1847-ből).

A szobrot egyébként Károly főherceg a gyógykezelésen itt tartózkodó katonái hálájának jeleként adományozta. Az utca valaha kifogástalanul míves épületeiben az enyészet az úr, lezárva, többnyire üresen állnak az egykori luxushotelek: szebb időkre, befektetőkre várnak. A szobor mellett kétoldalt a Hotel Dacia, Hotel Domogled és a Hotel Duna kihalt épületei helyezkednek el. A Hotel Apollóban „Bár” felirat és egy nem túl bizalomgerjesztő, de nyitott ajtó jelzi a működést. A tér elején lévő igényes kivitelezésű Hotel Ferdinánd-tól eltekintve, olyan ez az utca mintha lakói régen kihaltak volna…végül is ez történt. A sürgősségi betegellátás viszont itt kapott helyet a Herkules szobortól nem messze (talán azért, mert a katonai korház is itt volt a múlt századokban). A főtér északi végén álló katolikus templomot 1852-ben emelték.
Héthatárra híres lenne ez kis városközpont, ha épületeit eredeti állapotába visszaállítanák. Utunkat folytatjuk a Cserna partján a Groata Haiducilor vendéglő és a Hygieia forrás antik templomszerű építménye mellett és néhány perc múlva a Rablóbarlang alatt elhelyezkedő „Hotel Roman” Gyógyszállóhoz érünk. Az 1976-ban, az első római fürdők helyén felépített betonkolosszus arról nevezetes, hogy néhány kisebb korabeli medence található benne (Baile Imperiale Romane/Római fürdő nevű részleg), ahol manapság 17 dollárért, többnyire előzetes belejelentkezés alapján 1,5-2 órás kúrát (fürdés a római medencékben, izzasztás, masszírozás) biztosítanak. A fürdőben egy római időkből származó, sziklába vésett Herkules dombormű is megtekinthető. A fürdőtelep legerősebb hatású, Herkules-II forrása szolgáltatja a vizet: másodpercenként 44 liter, akár 53 C°-os víz tör a felszínre 2000 méteres mélységből. A jól felszerelt hotel más részén többek között külön uszodával, szaunával is várják a vendégeket egész éven át. A recepción beszerezhetjük Herkulesfürdő és környékének turistatérképét. Herkulesfürdőt egyre jobban felfedezik a nyugat-európai weelness-turisták is, jól mutatják ezt a parkolóban álló autók rendszámtáblái. Itt járván elugorhatunk a Rabló-barlanghoz, a közelből indul a turistajelzés.

Túralehetőségek

Az üdülőtelep a Domogléd-Cserna Nemzeti Park területén helyezkedik el. A turisták számára sok látványosságot ígér a táj Herkulesfürdő környékén is: kisebb barlangok, vadregényes vízesések, látványos szorosok, lélegzetelállítóan meredek sziklafalak, tisztavizű patakok, fürdési lehetőséget kínáló hőforrások, az egzotikus növényvilág (Bánáti feketefenyő, keleti bükk, balkáni bükköny) és állatvilág (pl. egyedülálló lepkefajok) teszik felejthetetlenné túráinkat. (A túrák során legyünk elővigyázatosak, mivel keresztes- és homoki vipera ill. skorpió is előfordulhat e vidéken). A Cserna- és Mehádiai-hegységek gerincén végigmenő turistautakat piros sáv jelzi.

Vegyünk sorra most néhány kirándulási lehetőséget:

A Hét (meleg) forrás vidéke (Sapte Izvorul Calde) kb. 4 km-re fekszik Herkulestől.

Ha nem a Hétforrás környékén levő kempingben vagyunk elszállásolva, érdemes ellátogatni erre a vidékre autóval vagy gyalogosan. Legegyszerűbb ide az eljutás a már megismert Hotel Roman-tól. A Cserna partján felfelé haladva az alsó és felső út végső találkozási pontjához, a hídhoz jutunk (túloldalt az 1893-ban létesített Elektromos Művek épülete áll). Az úton továbbhaladva hamarosan egy újabb híd következik. A közelben van a kicsiny Cserna- (vagy Bobot-)vízesés, ettől fogva a patak baloldalán vezet az út, és kb. két kilométer után megérkezünk a Hétforrás vidékére. Ennek fő forrása egyébként az ország legradioaktívabb hévizének számit. Itt az erdészház mellett találhatóak meg a Hétforrás-camping érkezésünkkel egyidőben korszerűsített faházai. Az út másik oldalán, közvetlenül a Cserna partján a kemping sátorozó-helyei találhatóak.

Még mielőtt a kempinget elérjük, arra lehetünk figyelmesek, hogy több helyen gépkocsik állnak az út szélén, látszólag minden különösebb ok nélkül… itt vannak lent a Cserna partján a termálforrásoknál kiépített szabad-strandok. A Hétforrás területén ugyanis több fürdőzést biztosító medence van. Az egyik kanyarban, az út alatti barlangszerű képződmény (La Gropan) 38 fokos vizében mártózhatunk meg, alatta mindjárt ott folyik a Cserna. A lejáró mellett büfék találhatóak. Egy másik tőle folyásirányban kissé lejjebb lévő fürdőzőhely 2 kis betonmedencéből áll (Izvorul Scorillo). Ezek a szabadstandok „mindenki fürdői” és átfolyó rendszerben működnek: a tiszta hévíz egy-egy csövön át folyik be, alul pedig a Csernába távozik a kifolyó víz. 3 éve a kempingtől kissé feljebb a Csernán egy függőhídon átmenve további medencék is voltak a folyón jobb partján paradicsomi környezetben, ma már azonban se híd, se medence (Trei Izvoare Calde).

Mindenképpen óvatosnak kell lennünk a fürdőzéssel, az orvosok az első fürdőzés idejét 5-10 percben határozzak meg. Állítólag naponta fordul elő, hogy a termálvízben sokat tartózkodó könnyelmű turisták orvosi ellátásra szorulnak.

Egyébként jó néhány horgászt látni errefelé, sok hal lehet a tiszta vízben (meg esetleg néhány fürdőző is, köszönhetően a termál víznek)

A kempingtől kissé feljebb, egy baloldalra letérő mellékút mellett (alig 50 méternyire) található az olimpiai méretekkel büszkélkedő termálstrand (55x30m), amely mellett óriás lecsúszó-pálya is helyet kapott (Strandului termale Sapte Izvoare).

Perei Árpád