2011. auguszutus Királykő és a Bucsecs-hegység
2011. augusztus 6 – 14. Királykő és a Bucsecs-hegység túra, Fekete-tenger
A Királykő a Déli-Kárpátok legkeletibb hegysége. Egyike a legimpozánsabb csipkézett mészkőszirtekből és tornyokból álló felboltozódásoknak Erdélyben. A Barcasági-medence DNY-i végéből emelkedik ki, minden átmenet nélkül. Határai: É-on a Barca, K-en a Tölcsvár-Rukkor (Bran-Rucar) hegyközi folyosó, mely a Bucsecs-hegységtől választja el D-en és DK-en a Dimbovita völgye, Ny-on a Tamás-átjáró (Culoarul Tamasului) mely a Fogarasi-havasoktól választja el. Nevezték már a Kárpáti mészkőszirtek óriásának is, fenséges királyi megjelenése miatt.
XII. századbeli Királyköve erődítményt (Königstein) találunk itt, Podul Dambovitei felett egy mészkőszirten megnézhetjük ennek maradványait (Cetatea de la Rucar), melyet valószínűleg a XII. század elején a német lovagrend emelt, s innen kaphatta a Királykő hegység (Muntii Piatra Craiului) a nevét.
Utazás: személygépkocsikkal
Szálláshely a Királykő lábánál:
| Cabana Plaiul Foii
Tel: 0723 035702 – Dan Samoila Szállásdíj 10 EURO/fő/éj |
 |
 |
Térkép: Királykő turista térképe
Túra leírások:
http://www.mountainguides.3x.ro/kiralyko_hegyseg.html leírásai alapján:
A Királykő a Bucsecs- és a Leaota-hegységekkel együtt a Déli-Kárpátok legkeletibb tömbjét alkotják. A Déli-Kárpátok kelet-nyugati irányú vonulatára merőlegesen fekvő Királykőt nyugaton a Fogarasi-havasok és a Jézer-hegység határolják, míg keleten a Törcsvári-medence választja el a Bucsecs-, illetve a Leaota-hegységektől.
Talapzatát kristályos palák alkotják, amelyre az újpaleozoikumi és mezozoikumi idők folyamán tekintélyes mennyiségű, helyenként akár 1200 m-es vastagságot is elérő mészkő üledék rakódott. A hegyképző nyomóerők hatására ezen rétegek felgyűrődéséből alakult ki a Királykő tömbje, mely rétegek helyenként szinte függőleges irányba kerültek, amint ezt gerinctúránk alkalmával főleg a három Cimbalom csúcs esetében tapasztalhatjuk. A hegység felépítésében üledékes kőzetek -konglomerátumok is részt vesznek, ezekkel leginkább a keleti oldalon és a Kis-Királykőn találkozhatunk. A hegyképző ciklus befejeztével a Királykő felszíne, az eróziós folyamatok hatására tovább alakult, csodálatos szurdokvölgyek, kőfolyosók, barlangok kialakulásához vezetve (Zernyesti-Szoros, Brusturet-i szoros, a Grind-zsomboly, amely több mint 450 m mély, Medve-barlang stb).
Észak felől megközelítve először a Zernyest felett emelkedő 1816 m magas Kis-Királykő tömbje fog a szemünk elé tárulni. Vele átellenben, a Hasadék-nyereg felett a Nagy-Királykő első bástyája, az 1923 m-es Királykő-tornya látható, majd következnek a Forrás-völgyi csúcs (1955 m), Pap-völgyi csúcs (1970 m), Hegyes-csúcs (2150 m), a Nagy- (2127 m), a Közép-(2170 m) és a Kis-Cimbalom (2231 m) csúcsok. Ezt követően érkezünk a Királykő legmagasabb csúcsára, a 2238 m-es Pásztor-csúcsra, amelyet a 2210 m-en fekvő Grind-nyereg követ, ahol véget ér az északi gerinc. A déli gerinc nevezetesebb csúcsai a Grind (2229 m), Hosszú-Orom (2210 m), Lespezi (2127 m), Köves (2086 m), majd folyamatosan veszítve a magasságból útunk az 1889 m magas hátsó nyeregben ér véget. A túrát folytatni vágyók követhetik a már kevésbé látványos, turista jelzés nélküli Pietricica-gerincet Podu Dimbovitei faluig.
 |
 |
A gerinc vonalán kívül komoly érdeklődésre számot tartó részek a Barca-patak felé csaknem 1400 m-es szintkülömbséggel leszakadó nyugati fal, az itt található számos szakadékvölgy (Padina lui Calinet, Hídak-völgye stb), valamint a falon végigharántozó Közép- illetve Vörös-öv.
http://www.erdelyiturak.ro/nyari_turak.html#kiralyko
Hegyes-csúcs – Királykő-tornya – Kurmatura-menedékház- Botorog kútja
Az út eleinte, enyhe emelkedővel, az erdőn át vezet, majd a túraösvény eléri a mészkősziklák és a fenyves közti rövid átmeneti sávot, ahol már megterhelőbb kaptatók árán lehet csak tovább jutni az elszórt kúszófenyők között. Innen a fák ágai közül már látni lehet a Jézer hegység vonulatát. Tovább haladva elérjük az első “láncot”, ami alatt a nehezebb szakaszokat biztosítandó, a sziklafalhoz erősített acélsodronyokat kell érteni. Egészen fel a gerincig a veszélyesebb szakaszok ilyen alkalmatosságokkal vannak kiépítve.
A gerincre érve, megcsodáljuk a Királykőről látható panorámát: ÉÉK felé nézve a Keleti-Kárpátok vonulata látszik, ÉK irányában Brassó városa és azt körülölelő hegyek, KDK felé a Bucsecs hegység impozáns felhő koronával körülvett tömbje magaslik, D felé a Törcsvári hágó kanyargós útja és települései, Ny felé a Déli-Kárpátok vonulata látható hosszanti irányban a Paring kimagasló csúcsaival, ÉÉNy-i irányban pedig a Jézer hegység takarásából immár kilátszó Fogaras gerinc, rajta a tisztán kivehető csúcsokkal, köztük az ország legmagasabbjával, a 2 543 m magas Moldoveanu-val.
A gerincen É-i irányba elindulva elsőként a Királykő csúcsát, a 2 238 m magas, Pásztor (La Om) csúcsot célozzuk meg, majd sorra másszuk meg a vonulat csúcsait. Elsőként a Căldării Ocolite csúcsot, majd a Sbirii-, Kis Cimbalom-, Cimbalmok közötti csúcsokat, majd végül megérkezünk a Hegyes-csúcsra, ahol éjszakai szállásunk is lesz (sátorban vagy a védkunyhóban).
Másnap reggel a már kevésbé éles, de továbbra is roppant látványos gerincen indulunk tovább a Királykő Tornya irányába, majd innen meredek ereszkedőn érkezünk meg a Kurmatura-menedékházhoz. Innen hozzávetőlegesen két óra alatt fogjuk elérni a Botorog-kútját, ahol a ránk várakozó gépkocsinkat fogjuk találni. (Feltéve, hogy valaki körbe viszi azokat)
 |
 |
 |
Túrák a Bucsecs hegységben
Térkép: Bucsecs túratérképe
Leírás: http://www.mountainguides.3x.ro/nyari_turak.html#bucsecs honlap alapján:
A Bucsecs / Bucegi Erdély déli részének egyik legszebb táj-egysége. Románia természeti értékeinek egyik legreprezentatívabb övezete. A Bucsecs 300 négyzetkilométeren fekszik. Keleten a Prahova völgye határolja, vagyis Erdély határhegye. Egy hegygerinc választja el a Kárpátok kanyarulatától.
A hegymasszívum egyik összetevõje Erdély második legmagasabb csúcsa, az Omul (2505m). Az északi hegygerinc és a déli csúcsok magas hegyláncolattal vannak összekötve, mely vízválasztó vonalat is képez.
Amennyiben Busteni helységből kabinos felvonóval megyünk fel a Babele-menedékházig, a túra időtartama két napra csökkenthető, vagy más útvonal bejárása is lehetséges. Bár a Caraiman-völgy gyalogos megmászása viszonylag komoly erőfeszítést igényel, a bámulatos, egyedi látvány mindenért kárpótolni fog.
A régi papírgyár mellől indulunk, majd elhaladunk a Silva-szálló mellett. Hamarosan elhagyjuk az utólsó házakat is, és sűrű fenyőerdőben kapaszkodunk felfelé. Ösvényünk váltakozva halad a völgy jobb, illetve bal oldalán, a terep járhatóságának függvényében. 1400-1500 m magasságtól véget ér az erdő, és szabadon gyönyörködhetünk a csodálatos sziklafalak látványában.
Kb. 2,5 – 3 órai gyaloglás után érünk fel a Caraiman-menedékházhoz, ahol aznapi szálláshelyünk lesz. Amennyiben a csapat nem érzi fáradtnak magát, a délutáni-esti programba beiktatható a Caraiman-kereszt és kilátóhely meglátogatása is.
Reggel továbbindulunk a Babele (jelentése – vénasszonyok) irányába, ahol a környék nevezetes sziklaalakzatait fogjuk megtekinteni, a Sfinx-et, és a Babele-sziklákat.
További útunk kiterjedt füves hátakon halad, alig észrevehetően emelkedve a 2507 m magas Omul-csúcs irányába. Balra tőlünk a Ialomita forrásvidékének völgye terül el, jobbra a Prahova-völgye, illetve a Baiului-hegység alacsonyabb gerince látható. Előttünk a láthatárt a Moraru (Molnár)-gerinc uralja.
Kb. 1,5-2 órás gyaloglással érjük el az Omul-csúcsot, amely a maga 2507 méterével nemcsak a Bucsecs-hegység legmagasabb csúcsa, hanem az egész Erdélyi-Kárpátok egyik legmagasabb pontja is.
|
|
 |
 |
Pihenő és ebédszünet után indulunk tovább az aznapi célunk felé, a Malaesti-menedékházhoz. Útba ejtjük a Malaesti-kéményeket, valamint a Malaesti-gleccservölgyet, miközben a Gaura-katlant és a Tiganesti-gerincet is megcsodálhatjuk.
| Szállás lehetőség a Bucsecs hegységben:
Cabana Omu, Muntii Bucegi |
 |
Az Omul-csúcstól számítva, 1,5-2 óra alatt érkezünk meg aznapi szálláshelyünkre, a Malaesti-menedékházhoz. Túránk harmadik, és egyben utolsó napján, áthaladunk a Padina Crucii-gerincen, meglátogatjuk a Tiganesti-tavat és gerincet, majd a Clincea-gerincen fogunk beereszkedni Törcsvár-helységbe, ahol alkalmunk nyílik meglátogatni a méltán híres törcsvári kastélyt is.
Szükséges felszerelés:
Túrabakancs, hátizsák, térkép, tájoló, kötszerek, védő italok, szél, hó és esőálló kabát, gleccser szemüveg, túrabot, kesztyű
Tervezett időrend:
2011. augusztus 6. szombat: Utazás Békéscsaba – Királykő, Zarnesti Cabana Plaiul Foii turistaház 530 km.
2011. augusztus 7-10. vasárnap – szerda: Magashegyi túrák a Királykő és Bucsecs hegységben.
2011. augusztus 11. csütörtök: Utazás tovább a Fekete-tengerhez, szállás és fürdés Mamaia szállodasor utáni kempingben sátrakban. Mamaia térképe.
2011. augusztus 12-13. péntek – szombat: Fürdés a Fekete-tengerben.
2011. augusztus 14. vasárnap: Utazás haza Mamaia – Békéscsaba útvonalon, 900 km.
Tervezett költségek:
Szállás:
turistaházban: 5 éjszaka 10 Euró / éj – 14000 Ft.
Kemping sátorban 3 éjszaka 5 Euró / éj – 4200 Ft
Útiköltség személygépkocsival 900 km 50000 Ft/4fő – 12500 Ft
Összesen kb. 30700 Ft
Jelentkezés 2011. március 15-ig 5000 Ft szállásköltség előleg befizetésével.
Részletes információk a http://karsaimh.fw.hu honlapon.
Békéscsaba, 2010. november 20.
Karsai Mihály
túra szervező
70 – 4557414