Karsai Mihály honlapja

Természetjárás, sízés, hegymászás
Subscribe

Archive for the ‘Kirándulások’

2012. Torockó, pünkösdi tavaszi túra teljesítés

augusztus 20, 2012 By: admin Category: Kirándulások

2012. Torockó, pünkösdi tavaszi túra teljesítés

Utazás: Kloki Transz Kft. 34 férőhelyes autóbuszával. 

 

Szállás és félpanziós ellátás: TOROCKÓ Kulturális,
Természet- és Egészségvédő EGYESÜLET (Kovács Zoltán)
http://www.torockoegyesulet.hu segítségével sikerült szállást foglalnunk a

Sziklakert panzióban és a környező családi házakban.

Kategória: Vendégház **         
Szabó Mária
,   katimari@citromail.hu,   skype: szabomarikakati

Cím: 517610 Torockó, Felső u. 245.                  Nyitva: I.1. – XII.31.
Telefon: (+40) 258/768-201, (+40) 258/768-055
Mobil: (+36) 30/257-5433, (+40) 729/583-681

 

 

 

TÚRATERV és szervezés

Teljesített program:

2012. május 25. péntek: indulás Békéscsabáról a Sportcsarnok parkolóból 6,00-kor, utazás: Nagyszalonta – Nagyvárad – Királyhágó – Torockó útvonalon, 280 km.

 

Torockó

Egy hely, ahol reggelente kétszer kel fel a Nap. 24 kilométerre található Nagtenyedtől (Aiud), és 7 kilométerre Buru településtől. Torockó fölé a Székelykő (1171 m) emelkedik. Nevét a XIII században kapta, amikor a falu vezetői a székelyeket hívták segítségül a tatárok ellen. Jutalmul meg is kapták a sziklán álló várat. A sziklával szemben van Szentgyörgy vára (Cetatea Colteşti) amelyet 1296 táján Thoroczkay Venczel alvajda építtetett. 1470-ben a várat elvette Mátyás király, 1514-ben kifosztották Dózsa György emberei, 1713-ban pedig lerombolták az osztrákok. Torockó lakosságának ősei osztrák (Eisenwürzel), magyar és német földről érkeztek a környék bányáiba dolgozni. Akkortájt itt vasat, aranyat, ezüstöt és rezet bányáztak. Jöttek és hozták a népszokásaikat is. Az 1870-es évek tűzvészének nyomán épültek ezek a bányászvidékekre jellemző, azóta is rendben tartott fehér házak. 1952-ben nyitották meg a néprajz múzeumot, ahol kiállították a festett bútoraikat, népviseleteiket, keresztszemes kézimunkáikat. Látványosságnak számít a jelmezes télbúcsúztató farsang. Példás hagyomány megőrzésükre az UNESCO is felfigyelt, és bejelentette: Torockó a Világörökség része!

Csúcs melletti geoláda GPS koordinátás leírása: http://geocaching.hu/caches.geo?id=835

Nehéz túra: Székely kő (1139 m) megmászása

A szálláshely elfoglalását követően nekivágunk a Székelykő (1128 méter) meghódításának. A Székelykő nem más, mint egy hatalmas mészkőtömb, mely hirtelen és meredeken emelkedik ki a Torockói-medencéből, így a XX. sz. végére a siklóernyősök egyik paradicsoma lett.

A Székelykő jellegzetes formája miatt Torockón kétszer kel fel a Nap, ahogy ezt Jókai az “Egy az isten” című regényében megírta. Először, – ahogy szokott – kakasszóra bújik elő pirkadatkor, aztán hirtelen eltűnik az 1130 m magas Székelykő mögé. Ott igyekszik tovább a hegy rejtekében, hogy pár perc múlva már teljes pompájában ragyogjon, elhagyván a hatalmas érckövet.
A túra szintkülönbsége durván
600 m, a csúcs elérése kb. 3 órát vesz, majd a vacsora előtt jutunk vissza a faluba.

A túra szintkülönbsége durván 600 m, a csúcsot egy lendületből a kék kereszt jelzésen 1,5 óra alatt értük, félórás pihenő után visszafelé  a Várszikla megkerülésével a piros sáv jelzésen 1,0 óra alatt értünk vissza Torockóra.

Könnyű túra: Séta Torockón, a Néprajzi Múzeum – amelyben láthatók a vasművesség tárgyai, a festett bútorok és a Torockó-i népviselet láthatók – az unitárius templom és a 1723-ban épített vízimalom felkeresése.

 

2012. május 26. szombat: Bélavár és a növény rezervátum felkeresése:

Autóbusszal Torockórol az Aranyos völgyében Alsó-Podsága falun keresztül a Podsága-patak mentén egy keskeny aszfaltúton jutunk el Felső-Podsága faluig a túrák kezdőpontjához.

 

Nehéz túra: Bélavár teljes körút:

Távolság: 16,7 km –  Szintkülönbség: 880 m – Menetidő: 7-8 óra
Földrajzi helyzete: N
46028’46030’ és E 23021’ – 23023’

http://vandortabor2011.blogspot.com/2011/05/xx-eke-vandortabor-16-tura.html

Lörinczi István, túravezető leírásával szemben fordított irányban teljesítettük a túrát.

Amint a fenti adatokból látszik, nehéz túrának számít, nem is a távolság, hanem a szintkülönbség hirtelen változása miatt. Felfelé is lefelé is meredek szakaszokkal találkozunk.

A DN 75-ös úton, az Aranyos völgyéből eltérünk Alsó-Podsága felé, a jelenleg  már felszámolt  keskeny nyomtávú vasúti híd alatt. Itt a települést elhagyva a Podsága-patak völgyét követjük és kb. 7,5 km után érünk el egy ortodox kolostorhoz. Kőkerítését román történelmi személyiségek mozaik képei díszítik. Érdemes itt megállni, mivel 1981-ben  máramarosi mesterek által épített  szép csavartoszlopos faragott tornácon keresztül lehet bejutni a jellegzetes fatemplomba.

Hogy miért éppen itt épült a kolostor, annak két oka is lehet. Itt kezdődik a Podságai-szoros és gyönyörű a környék, háttérként szolgálnak a meredek sziklafalak. Egy másik ok, a kolostortól kb. 300 métere egy hirtelen kanyar után, a patak medrének partján két,  nem mindennapi forrás található, majdnem egymással szemben. Az egyik baloldalt, túl a patakon közvetlen a Bujor-hegy sziklafala tövébe található. Ide egy keskeny beton  híd vezet, amit nemrég építettek, a régi roggyant palló mellé. A forrás jellegzetessége, hogy elég szabálytalan időközönként a forrás vize teljesen elapad, de akár 1-2 óra elteltével újra megjelenik. Érdekes jelenség. A forrás Szűz Mária nevét viseli (Maica Domnului), olajmécsessel és egy Mária képpel díszítve. A sziklafalba kb. egy méter magas kereszt van vésve. A másik forrás vele szembe, bővizű és közvetlen az út mellett van, a patak partján. Ez a „Feredeu” egy beton medence formájú. A szerzetesek és  a környék lakói úgy tarják hogy mind a két forrás csodákkal bír, vize még télen sem fagy be. Egy szerzetestől azt hallottam, hogy a Feredeu vize nem csak a testet, hanem a lelket is tisztítja. Tovább menve az úton, jobboldalt egy használaton kívüli kőbánya van, itt bányászat közben valamikor szép kalcit kristályokat lehetett találni. Feljebb menve, nemsokára Felsö-Podságára érünk, ott ahol a jobbról jövő Bélavár-patak összefolyik a Podsága patakkal, mi is jobbra térünk, a nemrég felújított elég keskeny hengerelt úton. Innét már megjelenik a piros kereszt jelzés. Akik nagyobb autóval érkeznek, az elágazástól, előre 50 méterre levő üzlet előtti beugró területén hagyhatják és persze itt, visszatéréskor szomjunkat egy pohár sörrel, vagy hűsítővel olthatják. De akár élelmet, vagy édességet is vásárolhatunk a körülményekhez képest jól ellátott üzletben. A 2009 őszén felújított úton kiskocsival és mikrobusszal aránylag  simán tovább lehet menni, kivéve egy rövid szakaszon, így időt és kb. 150 m szintet nyerve. Miután elhagyjuk az itt levő házakat, a terep kissé kinyílik és szemünk előtt láthatóvá válnak a Bélavár gyönyörű sziklatornyai. Miután jobbra elmarad az impozáns Bálmos sziklája, utunk tovább visz felfelé és ott ahol az út balra kanyarodik, újabb házcsoporttal találkozunk. Miután elhagyjuk az utolsó házat is, az út kiszélesedik, akár egy parkoló balra, egy épülő fakunyhó is van, Az út ezen szakasza nagyon rossz, a 2010 nyarán a nagy esőzések okozta vízmosások miatt. Ha eddig még autóval jöttünk, akkor azt itt kell hagyjuk. Ez a he ly ahol elértük a piros ponttal jelzett Bélavári-körtúrát, s egyben a túraút legalacsonyabb pontja a 740 méter t.sz.f. magasságban, un. Răstoaca telep.

Autóbuszunk parkolóhelyéről a leírással ellentétes irányban jártuk be a túrát.

Balra visz a felmenő ág, erre megy a piros kereszt is, együtt a piros pont jelzéssel. Jobbra a sziklák irányából jön a szintén piros ponttal jelzett, a lejövő ág. Mind a két irányból végig járható az út, mi balra  megyünk, követve a szekérutat, amely meredeken visz felfelé és egy éles kanyar után balra fordul. Még megyünk néhány métert, majd jobbra letérünk az útról, egy még meredekebb legelőn kapaszkodunk felfelé.

Miután egy öreg vadcseresznye fához érünk, amelyen jól látható a piros kereszt és a piros pont jelzés, utunk kissé jobbra bevisz az erdőbe, ami tovább kevésbé emelkedik ezen a részen. Elindulásunktól, s piros ponttól,  kb. egy órára, egy kis tisztásra (1) érünk, majd ismét egy erdős rész következik. Nemsokára egy vízválasztó gerincre érünk, ahonnét kissé jobbra egy nagyon meredek, cserjékkel benőtt sziklás terepen haladunk, majd újra erdős rész következik. Azon áthaladva, egy nagyobb legelőre érünk (2), ahol néhány faházat találunk és egy kis forrást is, de a vízvétel elég problémás. Itt a terep kissé mocsaras a forrás vize miatt. A legelő felső felén jobbra fordulunk, ahol nem messze egy kakastarély formájú szikla közelébe haladunk el, majd ezután felérünk az  un. Şesul Craiului fennsíkra. Itt jobbra ki lehet menni a Bélavára első nagyobb szikla-kilátójára. Gyönyörű, sziklás meredek szurdok-völgyek tárulnak a szemünk elé. Itt, 1300 métert meghaladó magasságban vagyunk. De előbb vegyük szemügyre a fennsíkot, ahol kissé balra fordulva, jó időben, a távolban a Kisbányahavas menedékháza körüli épületeket látjuk, mögöttük az 1676 méteres Buszkáttal és ettől még balra, tiszta időben az 1826 méter magas Öreghavas is látható, a rajta lévő fehér gömb formájú radar állomás épületével. Előttünk, kissé távolabb, megpillanthatjuk egy sziklára festett, a kék kereszt turista jelzést, mellette vasoszlopon egy nyíllal, amely a Kisbányahavasról jövő utat mutatja a Ronki-szoros irányában. Mi ettől jobb felé megyünk, füves terepen és egy kidőlt kerítés mögött, egy fára szegezett megrongált tábla jelzi, hogy a Bélavár rezervátum területére értünk. Itt, egy nagyobb pihenőt lehet tartani, egy nem messze levő magányos sziklára is kilehet menni, ahonnét csodálatos a kilátás a sziklatornyok és a nagy mély, szurdok völgyek felé. Itt túránk egyik legmagasabb pontján vagyunk, 1370 méteren.

Utunk tovább inkább csak lefelé visz, de előbb jobbra elmarad a Bleánc-kő (Colţul Blenţului), 1368 méteres sziklatornya, amelytől minket egy füves völgy és meredek kapaszkodó választ el. A csúcsot ezen az oldalon egy meredek erdős  rész borítja, de mi ezt jobbra elhagyva, ritkás erdős részen haladunk.  Helyenként utunk kivisz a szikla peremére, ahol ijesztő mélységek tátonganak. A távolban, Podsága irányában, jól látható, a Bélavár-patak völgyében kígyózó út, amelyen feljöttünk. Tovább haladva, egy erdős részen kissé balra térünk, így megkerüljük a Bélavár egyik legnagyobb sziklatömbjét. Utunkon, a piros pont mellett, itt a kék háromszög jelzés is kísér, ami késöbb levisz a Pociovalistei szorosba. Egy nagyon meredek erdős részén ereszkedünk, legalább 200 méter szintkülönbségen, majd ösvényünk a szintet tartva, csak kis ereszkedővel  egy ívet ír le jobbra, ez egy nyílt terepre visz. Balra, a távolban előtűnik a Pociovalistei-szoros ÉNy-i sziklafala. Utunk tovább enyhén jobbra, az erdőszélén halad, majd a piros pont hirtelen jobbra irányít, mint hogy a kék háromszög egyenlőre tovább megy, majd nemsokára balra, levisz a Pociovalistei szoros irányába. Mi követhetjük a piros pontot, ami levisz a sziklatornyok tövébe és így jutunk le egy erecske mellett haladva, arra a szekérútra,  ahol az autóinkat hagytuk és  kezdődött a túránk. Egy másik változat szerint, előre menve a régi piros háromszög jelzésen, ami a Muncselu gerincen, a Vultureasa irányába vezet, ez kissé emelkedik, ott ahol jobbra megjelenik egy fiatal nyírfás rész, jobbra fordulva, a fák közt, enyhén ereszkedünk, ami később meredekebbé válik. Néhány száz méter megtétele után egy nagy legelőre érünk, ahol több faházat látunk, amelyeket csak nyáron használnak az állat tartok. Jobbra tőlünk újra előtűnnek a Bélavár csodálatos sziklatornyai, de most egy újabb nézőpontból. Ez a magyarázata annak, hogy ezt a kissé hosszabb nem jelzett utat választja, sok turista. Az első  külön látvány jobbra, a „Hornul Boului” beomlott barlang órási torkolata, de majdnem „kéznyújtásnyira”  vannak a Bélavár többi sziklatornyai is. Mi a kaszálón jobbra tartva keményen ereszkedünk a lejtős terepen, majd mielőtt a legelőt egy bokros-erdős sáv lezárná, a jobbra lévő erdősrészen megkeressük azt a kissé benőtt csapást, amelyet a pásztorok használtak. Ez kivisz a sziklák tövében ereszkedő jelzett  ösvényre, itt élesen balra fordulunk és onnét az autóinkhoz. Ha nem találjuk meg ezt a csapást, nincs semmi baj, mert van több is, de azok kissé lejjebb jönnek ki az útra. Itt záródik a teljes körtúra.

Nem ajánlott nagyon balra ereszkedni a kaszálón, mert elég vizenyős a talaj főleg esős időszakokban. Ha itt kiérünk az erdőből, néhány házat és egy kis fűrész telephez érünk, ahol balra tértünk feljövetelünknél és egyesek az autóikat hagyták itt. Azoknak lehet előnyös ez a lejövetel, akik gyalog jöttek fel Podságáról. Innét kb. egy háromnegyed óra út,  a Felsöpodsága-i üzletig, ahol például mások az autóikat hagyták. Itt,  igény szerint, csillapíthatják szomjukat is.

A túra útvonaláról és a megközelítéséről GPS-el felvett útvonal (track) és a szintvonal segíti az érdeklődőket, amit mellékelten csatolok.

Könnyű túra: Szkarica-Belioara rezervátum (Bélavár oldalában)

A rezervátumhoz Posoaga településen át visz az út. A DN75-ös úttól kb.16 kilóméterre van ez az 1371 m t.sz.f.

magasságban található csodaszép hely. A 140 hektárnyi területet apró gyors vizű, vízesésekkel átszőtt patakocskák szelik át, határain pedig magas bércek és mély szakadékok és magas sziklafalak sorakoznak. Itt ezen a tájon talált otthonra az a sok ritka növény, amelynek köszönhetően e területet 1935-ben botanikai rezervátummá nyilvánították.

 


2012. május 27. vasárnap: a Remetei-szurdok felkeresése az esős időjárás miatt elmaradt.

Helyette a Tordai sóbányát és a Tordai hasadékot kerestük fel. Részletes ismertető a 2006-os túraleírásban megtalálható.

2012. május 28. hétfő, utazás haza:

Paulik Mihály és csapata útközben még Torockó felé felkereste a Detunátát és a Veres-patakot, haza úton pedig a Csiga dombot.

Detunáta: Elérhetőség: A Câmpani-t Gyulafehérvárral összekötő útról Bucium falunál kell letérni. A piros-sáv jelzés Bucium Sasa központjából indul. A jelzést követve egy óra alatt érünk el a látványosabb, Kopasz Detunátához. Ennek a nyugati oldalán egy 75 m mély szakadék tátong. A másik a Flocoasa 1256 m magas és erdőve l borított. A két csúcs egy 5 hektárnyi területen fekszik. A bazalt-oszlopok magassá ga eléri a 75 métert. Európában még csak egyetlen helyen az írországi Giant’s Causeway szikláinál láthatunk ehhez hasonló képződményt.

Veserespatak

A 2000 éves Verespatak a legrégebben bejegyzett bányásztelepülés. A rómaiak idején Alburnus Maior név által ismerték. A régészeti ásatások felfedeztek két templomot és más szenthelyet is, amelyek a római kori dák településen működtek, valamint egy hajdani kővárat amely az Alburnus Maiorra telepített bányászok védelmét szolgálta. A bánya járataiban 25 római kori viasszal bevont írásos lapot találtak, melyek 131-167-ből származnak. A rómaiak idején hivatalos aktának számító lapok fadeszkára íródtak és megőrzésük érdekében viasszal voltak bevonva. A legtöbb lap jelenleg a Budapesti Történelmi múzeumban látható.

Verespatakon bányászati múzeum működik. Bemutatja, miként dolgoztak az elődök az arany kibányászásán. A múzeumlátogatás közben 157 lépcsőfokon 33° fokos dőlésszögben leereszkedve, egy rövid szakasz után jutunk el a római járatokig. Nemrégiben a régészek feltárták Románia egyetlen római kori mauzóleumát is. Jelenleg a világ szeme Verespatak sorsát figyeli. Egy kanadai cég nyíltszini bányászattal több tonna aranyat akar kibányászni a falu alól. A Green Peace és más szervezetek harcba lendültek Verespatak megmentéséért.

Vidra környéke, Csigadomb , Pisoaia vízesés

A Csigadomb (Dealul cu melci) paleontológiai rezervátum, jelentős mennyiségű elkövesedett csigát tartalmazó homokkővel, amely a felső krétakorban alakult ki.

Az egyedi földtani képződmény kora 65-70 millió évre tehető, agyag és mészmárga konglomerátuma, amelyben 35 puhatestű ismerhető fel. Szép számban található benne az Acteonella gigantea nevű kövesedett, nagyméretű, csiga. A védett terület 0.6 hektáron fekszik. A Csigadomb Vidra község területén, Nemesi falu határában, a Kis-Aranyos völgyében, a Slatina patak befolyásától nem messze, a Mihoiesti és Avram Iancu településeket összekötő DJ 762 út közelében található. A Kis-Aranyos bal partján az út mentén látható.

A Pisoaia vízesés körül kialakított tájrezervátum egy, fenyőfákat is tartalmazó, bükkfaerdőben lévő, paleozoikum kori kristályos mészkő küszöbön található.

A 18 méter magasról lezuhanó víz, a hozam függvényében néha 25 méter szélesen is szétterül a függőleges falon. Az évek során lerakodott mészkő képződmények igazi vadregényes tájat alakítottak ki. A vízesés körül 2.5 hektárnyi területet nyilvánítottak védetté.

A Pisoaia vízesés Vidra község területén, Nemesi falu határában, a Kis-Aranyos völgyében, a Slatina patak befolyásától nem messze, a Mihoiesti és Avram Iancu településeket összekötő DJ 762 út közelében található, a Kis-Aranyos jobb partján szemben a Csigaheggyel.

A környéken a mésztartalmú víz mindent bevon mészréteggel s ennek következtében nagy mennyiségben keletkeznek változatos szépségű mészkő-képződmények.

Az Aranyos völgyében a Detunáták, és a Veres-patak felkeresése helyett, az autóbuszos csapattal az esős időjárás miatt visszatértünk a Torda – Gyalu – Királyhágó útvonalra, majd a Körös-révi szorosban a Zichy cseppkőbarlangot kerestük jártuk be.

 

Kiránduláson résztvevők névsora:

Szoba
Ssz típus Név szoba félpanzió busz Épület
1 3 Boros András 3 1 1 SzJoga-3
2 3 Lipták Andrea 3 1 1
3 3 Boros Bence   9 éves 3 1/2 1
4 3 Boros Gergő   7 éves 0 1/2 1
5 4 Mistyurik Éva 4 1 1 Ilonka-2
6 4 Kucsera Réka 4 1 1
7 4 Debreceni György 4 1 1 Ilonka-2
8 4 Debreceni Zsolt 4 1 1
9 2 Malatyinszki  Gyöngyi 2 1 1 SzJoga-2
10 2 Dávidné Carutasu Gabriella 2 1 1
11 2 Szabó Hajnalka 2 1 1 Babi-2
12 2 Makai Levente 2 1 1
13 2 Iványi Péter 2 1 1 Babi-2
14 2 Iványiné Szigeti Erzsébet 2 1 1
15 2 Zsilák Lászlóné (Dóri) 2 1 1 Szabó-2
16 2 Kiss Lászlóné (Panni) 2 1 1
17 2 Vanyó Anna 2 1 1 Kelemen-2
18 2 Kiss Sándor 2 1 1
19 2 Kucsara Tibor 2 1 1 Kelemen-2
20 2 Róka Matild 2 1 1
21 2 Szudár  Attila 2 1 1 Móric-2
22 2 Győrfi Szabina 2 1 1
23 3 Novák Mátyás 3 1 szgk SzKonyha-4
24 3 Novákné Sólyom Ilona 3 1 szgk
25 3 Novák Tibi 3 1 szgk
26 2 Láza Andrásné 2 1 1 SzEbed-2
27 2 Albert  Judit 2 1 1
28 2 Fukász Gábor 2 1 1 SzEbed-2
29 2 Gulyás Márton 2 1 1
30 3 Szalai György 3 1 szgk Móric-3
31 3 Szalainé Knapp Ildikó 3 1 szgk
32 3 Szalai Dóra 3 1 szgk
33 3 Molnár  Jenő 3 1 szgk SzJoga-3
34 3 Budiczky Ágnes 3 1 szgk
35 3 Budiczky Kata 5,5 éves 3 1/2 szgk
36 3 Budiczky Zsuzsa 3,5 éves 0 1/2 szgk
37 3 Döge Zita 3 1 szgk Kelemen-3
38 3 Dr. Zsurzsuc Zsolt 3 1 szgk
39 3 Zsurzsuc Dávid 5 éves 3 1/2 szgk
40 3 Zsurzsuc Réka 2 éves 0 1/2 szgk
41 2 Liszkai Imre 2 1 szgk Szabó-2
42 2 Liszkainé Nagy Mária 2 1 szgk
43 2 Szendi István 2 1 1 SzZsind-2
44 2 Gizella Wohnsiedler 2 1 szgk
45 3 Karsai Mihály 3 1 szgk SzKonyha-3
46 3 özv. Karsai Mihályné 3 1 szgk
47 3 Bajkánné Erzsike 3 1 szgk
48 1 Szivák Mihály Kloki’Transz gkv 1 1 busz vezető Vendég
Paulik Mihály és csapata önállóan szervezte a túráját és a szálláshelyeit.


 

 

2012. Torockó, pünkösdi tavaszi túraterv

február 10, 2012 By: admin Category: Kirándulások

2012. Torockó, pünkösdi tavaszi túraterv

 

Utazás: Kloki Transz Kft. 34 férőhelyes autóbuszával. 

Szállás és félpanziós ellátás: A Gyopár Panzió és Kempingben sajnos nem kaptunk szálláshelyet, így

TOROCKÓ Kulturális, Természet- és Egészségvédő EGYESÜLET (Kovács Zoltán)
http://www.torockoegyesulet.hu segítségével sikerült szállást foglalnunk a

Sziklakert panzióban és a környező családi házakban.

Kategória: Vendégház **
Cím: 517610 Torockó, Felső u. 245.                  Nyitva: I.1. – XII.31.
Telefon: (+40) 258/768-201, (+40) 258/768-055
Mobil: (+36) 30/257-5433, (+40) 729/583-681

 

 

Program:

2012. május 25. péntek: indulás Békéscsabáról a Sportcsarnok parkolóból 6,00-kor, utazás: Nagyszalonta – Nagyvárad – Királyhágó – Torockó útvonalon, 280 km.

 

Torockó

Egy hely, ahol reggelente kétszer kel fel a Nap. 24 kilométerre található Nagtenyedtől (Aiud), és 7 kilométerre Buru településtől. Torockó fölé a Székelykő (1171 m) emelkedik. Nevét a XIII században kapta, amikor a falu vezetői a székelyeket hívták segítségül a tatárok ellen. Jutalmul meg is kapták a sziklán álló várat. A sziklával szemben van Szentgyörgy vára (Cetatea Colteşti) amelyet 1296 táján Thoroczkay Venczel alvajda építtetett. 1470-ben a várat elvette Mátyás király, 1514-ben kifosztották Dózsa György emberei, 1713-ban pedig lerombolták az osztrákok. Torockó lakosságának ősei osztrák (Eisenwürzel), magyar és német földről érkeztek a környék bányáiba dolgozni. Akkortájt itt vasat, aranyat, ezüstöt és rezet bányáztak. Jöttek és hozták a népszokásaikat is. Az 1870-es évek tűzvészének nyomán épültek ezek a bányászvidékekre jellemző, azóta is rendben tartott fehér házak. 1952-ben nyitották meg a néprajz múzeumot, ahol kiállították a festett bútoraikat, népviseleteiket, keresztszemes kézimunkáikat. Látványosságnak számít a jelmezes télbúcsúztató farsang. Példás hagyomány megőrzésükre az UNESCO is felfigyelt, és bejelentette: Torockó a Világörökség része!

Csúcs melletti geoláda GPS koordinátás leírása: http://geocaching.hu/caches.geo?id=835

Nehéz túra: Székely kő (1139 m) megmászása

A szálláshely elfoglalását követően nekivágunk a Székelykő (1128 méter) meghódításának. A Székelykő nem más, mint egy hatalmas mészkőtömb, mely hirtelen és meredeken emelkedik ki a Torockói-medencéből, így a XX. sz. végére a siklóernyősök egyik paradicsoma lett.

A Székelykő jellegzetes formája miatt Torockón kétszer kel fel a Nap, ahogy ezt Jókai az “Egy az isten” című regényében megírta. Először, – ahogy szokott – kakasszóra bújik elő pirkadatkor, aztán hirtelen eltűnik az 1130 m magas Székelykő mögé. Ott igyekszik tovább a hegy rejtekében, hogy pár perc múlva már teljes pompájában ragyogjon, elhagyván a hatalmas érckövet.
A túra szintkülönbsége durván
600 m, a csúcs elérése kb. 3 órát vesz, majd a vacsora előtt jutunk vissza a faluba.

Könnyű túra: Séta Torockón, a Néprajzi Múzeum – amelyben láthatók a vasművesség tárgyai, a festett bútorok és a Torockó-i népviselet láthatók – az unitárius templom és a 1723-ban épített vízimalom felkeresése.

 

 

2012. május 26. szombat: Bélavár és a növény rezervátum felkeresése:

Autóbusszal Torockórol az Aranyos völgyében Alsó-Podsága falun keresztül a Podsága-patak mentén egy keskeny aszfaltúton jutunk el Felső-Podsága faluig a túrák kezdőpontjához.

 

Nehéz túra: Bélavár teljes körút:

Távolság: 16,7 km –  Szintkülönbség: 880 m – Menetidő: 7-8 óra

Földrajzi helyzete: N 46028’46030’ és E 23021’ – 23023’

http://vandortabor2011.blogspot.com/2011/05/xx-eke-vandortabor-16-tura.html

Lörinczi István, túravezető leírása

 

Amint a fenti adatokból látszik, nehéz túrának számit, nem is a távolság, hanem a szintkülönbség hirtelen változása miatt. Felfelé is lefelé is meredek szakaszokkal találkozunk.

A DN 75-ös úton, az Aranyos völgyéből eltérünk Alsó-Podsága felé, a jelenleg  már felszámolt  keskeny nyomtávú vasúti híd alatt. Itt a települést elhagyva a Podsága-patak völgyét követjük és kb. 7,5 km után érünk el egy ortodox kolostorhoz. Kőkerítését román történelmi személyiségek mozaik képei díszítik. Érdemes itt megállni, mivel 1981-ben  máramarosi mesterek által épített  szép csavartoszlopos faragott tornácon keresztül lehet bejutni a jellegzetes fatemplomba.

Hogy miért éppen itt épült a kolostor, annak két oka is lehet. Itt kezdődik a Podságai-szoros és gyönyörű a környék, háttérként szolgálnak a meredek sziklafalak. Egy másik ok, a kolostortól kb. 300 métere egy hirtelen kanyar után, a patak medrének partján két,  nem mindennapi forrás található, majdnem egymással szemben. Az egyik baloldalt, túl a patakon közvetlen a Bujor-hegy sziklafala tövébe található. Ide egy keskeny beton  híd vezet, amit nemrég építettek, a régi roggyant palló mellé. A forrás jellegzetessége, hogy elég szabálytalan időközönként a forrás vize teljesen elapad, de akár 1-2 óra elteltével újra megjelenik. Érdekes jelenség. A forrás Szűz Mária nevét viseli (Maica Domnului), olajmécsessel és egy Mária képpel díszítve. A sziklafalba kb. egy méter magas kereszt van vésve. A másik forrás vele szembe, bővizű és közvetlen az út mellett van, a patak partján. Ez a „Feredeu” egy beton medence formájú. A szerzetesek és  a környék lakói úgy tarják hogy mind a két forrás csodákkal bír, vize még télen sem fagy be. Egy szerzetestől azt hallottam, hogy a Feredeu vize nem csak a testet, hanem a lelket is tisztítja. Tovább menve az úton, jobboldalt egy használaton kívüli kőbánya van, itt bányászat közben valamikor szép kalcit kristályokat lehetett találni. Feljebb menve, nemsokára Felsö-Podságára érünk, ott ahol a jobbról jövő Bélavár-patak összefolyik a Podsága patakkal, mi is jobbra térünk, a nemrég felújított elég keskeny hengerelt úton. Innét már megjelenik a piros kereszt jelzés. Akik nagyobb autóval érkeznek, az elágazástól, előre 50 méterre levő üzlet előtti beugró területén hagyhatják és persze itt, visszatéréskor szomjunkat egy pohár sörrel, vagy hűsítővel olthatják. De akár élelmet, vagy édességet is vásárolhatunk a körülményekhez képest jól ellátott üzletben. A 2009 őszén felújított úton kiskocsival és mikrobusszal aránylag  simán tovább lehet menni, kivéve egy rövid szakaszon, így időt és kb. 150 m szintet nyerve. Miután elhagyjuk az itt levő házakat, a terep kissé kinyílik és szemünk előtt láthatóvá válnak a Bélavár gyönyörű sziklatornyai. Miután jobbra elmarad az impozáns Bálmos sziklája, utunk tovább visz felfelé és ott ahol az út balra kanyarodik, újabb házcsoporttal találkozunk. Miután elhagyjuk az utolsó házat is, az út kiszélesedik, akár egy parkoló balra, egy épülő fakunyhó is van, Az út ezen szakasza nagyon rossz, a 2010 nyarán a nagy esőzések okozta vízmosások miatt. Ha eddig még autóval jöttünk, akkor azt itt kell hagyjuk. Ez a hely ahol elértük a piros ponttal jelzett Bélavári-körtúrát, s egyben a túraút legalacsonyabb pontja a 740 méter t.sz.f. magasságban, un. Răstoaca telep. Balra visz a felmenő ág, erre megy a piros kereszt is, együtt a piros pont jelzéssel. Jobbra a sziklák irányából jön a szintén piros ponttal jelzett, a lejövő ág. Mind a két irányból végig járható az út, mi balra  megyünk, követve a szekérutat, amely meredeken visz felfelé és egy éles kanyar után balra fordul. Még megyünk néhány métert, majd jobbra letérünk az útról, egy még meredekebb legelőn kapaszkodunk felfelé.

Miután egy öreg vadcseresznye fához érünk, amelyen jól látható a piros kereszt és a piros pont jelzés, utunk kissé jobbra bevisz az erdőbe, ami tovább kevésbé emelkedik ezen a részen. Elindulásunktól, s piros ponttól,  kb. egy órára, egy kis tisztásra (1) érünk, majd ismét egy erdős rész következik. Nemsokára egy vízválasztó gerincre érünk, ahonnét kissé jobbra egy nagyon meredek, cserjékkel benőtt sziklás terepen haladunk, majd újra erdős rész következik. Azon áthaladva, egy nagyobb legelőre érünk (2), ahol néhány faházat találunk és egy kis forrást is, de a vízvétel elég problémás. Itt a terep kissé mocsaras a forrás vize miatt. A legelő felső felén jobbra fordulunk, ahol nem messze egy kakastarély formájú szikla közelébe haladunk el, majd ezután felérünk az  un. Şesul Craiului fennsíkra. Itt jobbra ki lehet menni a Bélavára első nagyobb szikla-kilátójára. Gyönyörű, sziklás meredek szurdok-völgyek tárulnak a szemünk elé. Itt, 1300 métert meghaladó magasságban vagyunk. De előbb vegyük szemügyre a fennsíkot, ahol kissé balra fordulva, jó időben, a távolban a Kisbányahavas menedékháza körüli épületeket látjuk, mögöttük az 1676 méteres Buszkáttal és ettől még balra, tiszta időben az 1826 méter magas Öreghavas is látható, a rajta lévő fehér gömb formájú radar állomás épületével. Előttünk, kissé távolabb, megpillanthatjuk egy sziklára festett, a kék kereszt turista jelzést, mellette vasoszlopon egy nyíllal, amely a Kisbányahavasról jövő utat mutatja a Ronki-szoros irányában. Mi ettől jobb felé megyünk, füves terepen és egy kidőlt kerítés mögött, egy fára szegezett megrongált tábla jelzi, hogy a Bélavár rezervátum területére értünk. Itt, egy nagyobb pihenőt lehet tartani, egy nem messze levő magányos sziklára is kilehet menni, ahonnét csodálatos a kilátás a sziklatornyok és a nagy mély, szurdok völgyek felé. Itt túránk egyik legmagasabb pontján vagyunk, 1370 méteren.

Utunk tovább inkább csak lefelé visz, de előbb jobbra elmarad a Bleánc-kő (Colţul Blenţului), 1368 méteres sziklatornya, amelytől minket egy füves völgy és meredek kapaszkodó választ el. A csúcsot ezen az oldalon egy meredek erdős  rész borítja, de mi ezt jobbra elhagyva, ritkás erdős részen haladunk.  Helyenként utunk kivisz a szikla peremére, ahol ijesztő mélységek tátonganak. A távolban, Podsága irányában, jól látható, a Bélavár-patak völgyében kígyózó út, amelyen feljöttünk. Tovább haladva, egy erdős részen kissé balra térünk, így megkerüljük a Bélavár egyik legnagyobb sziklatömbjét. Utunkon, a piros pont mellett, itt a kék háromszög jelzés is kísér, ami késöbb levisz a Pociovalistei szorosba. Egy nagyon meredek erdős részén ereszkedünk, legalább 200 méter szintkülönbségen, majd ösvényünk a szintet tartva, csak kis ereszkedővel  egy ívet ír le jobbra, ez egy nyílt terepre visz. Balra, a távolban előtűnik a Pociovalistei-szoros ÉNy-i sziklafala. Utunk tovább enyhén jobbra, az erdőszélén halad, majd a piros pont hirtelen jobbra irányít, mint hogy a kék háromszög egyenlőre tovább megy, majd nemsokára balra, levisz a Pociovalistei szoros irányába. Mi követhetjük a piros pontot, ami levisz a sziklatornyok tövébe és így jutunk le egy erecske mellett haladva, arra a szekérútra,  ahol az autóinkat hagytuk és  kezdődött a túránk. Egy másik változat szerint, előre menve a régi piros háromszög jelzésen, ami a Muncselu gerincen, a Vultureasa irányába vezet, ez kissé emelkedik, ott ahol jobbra megjelenik egy fiatal nyírfás rész, jobbra fordulva, a fák közt, enyhén ereszkedünk, ami később meredekebbé válik. Néhány száz méter megtétele után egy nagy legelőre érünk, ahol több faházat látunk, amelyeket csak nyáron használnak az állat tartok. Jobbra tőlünk újra előtűnnek a Bélavár csodálatos sziklatornyai, de most egy újabb nézőpontból. Ez a magyarázata annak, hogy ezt a kissé hosszabb nem jelzett utat választja, sok turista. Az első  külön látvány jobbra, a „Hornul Boului” beomlott barlang órási torkolata, de majdnem „kéznyújtásnyira”  vannak a Bélavár többi sziklatornyai is. Mi a kaszálón jobbra tartva keményen ereszkedünk a lejtős terepen, majd mielőtt a legelőt egy bokros-erdős sáv lezárná, a jobbra lévő erdősrészen megkeressük azt a kissé benőtt csapást, amelyet a pásztorok használtak. Ez kivisz a sziklák tövében ereszkedő jelzett  ösvényre, itt élesen balra fordulunk és onnét az autóinkhoz. Ha nem találjuk meg ezt a csapást, nincs semmi baj, mert van több is, de azok kissé lejjebb jönnek ki az útra. Itt záródik a teljes körtúra.

Nem ajánlott nagyon balra ereszkedni a kaszálón, mert elég vizenyős a talaj főleg esős időszakokban. Ha itt kiérünk az erdőből, néhány házat és egy kis fűrész telephez érünk, ahol balra tértünk feljövetelünknél és egyesek az autóikat hagyták itt. Azoknak lehet előnyös ez a lejövetel, akik gyalog jöttek fel Podságáról. Innét kb. egy háromnegyed óra út,  a Felsöpodsága-i üzletig, ahol például mások az autóikat hagyták. Itt,  igény szerint, csillapíthatják szomjukat is.

A túra útvonaláról és a megközelítéséről GPS-el felvett útvonal (track) és a szintvonal segíti az érdeklődőket, amit mellékelten csatolok.

Könnyű túra: Szkarica-Belioara rezervátum (Bélavár oldalában)

 

A rezervátumhoz Posoaga településen át visz az út. A DN75-ös úttól kb.16 kilóméterre van ez az 1371 m t.sz.f.

magasságban található csodaszép hely. A 140 hektárnyi területet apró gyors vizű, vízesésekkel átszőtt patakocskák szelik át, határain pedig magas bércek és mély szakadékok és magas sziklafalak sorakoznak. Itt ezen a tájon talált otthonra az a sok ritka növény, amelynek köszönhetően e területet 1935-ben botanikai rezervátummá nyilvánították.

 

 

 

 

 

2012. május 27. vasárnap: a Remetei-szurdok felkeresése;

Remetei-sziklaszoros GPS: 46.29550 N, 23.46648 E

http://www.welcometoromania.ro/DN14b/DN14b_Cheile_Rametul

 

Egy igazi vad szurdoktúrára indulunk a Remetei sziklaszorosba.

A festői környezetbe épült Remetei kolostor szemet gyönyörködtető látványa után feledhetetlen élményre számíthat az, akinek Rám-szakadékból van a szíve csücske és felkeresi a Torockói-hegység talán legvadregényesebb szurdokát, a Remetei sziklaszorost.

Tövisről lehet bejutni ebbe az igen vadregényes völgybe. A várostól 18 kilométerre található a remetei kolostor és onnan még 6 kilométeren át folytatódik az út a völgyszorosban. A remetei turistaszállótól 45 percre elérünk a remetei szoros alsó végéhez. A kék kereszt jelzés jól látható a sziklán, de amúgy sem lehet eltévedni. Kisebb barlangok és hatalmas lezuhant szikladarabok mellett vezet az út, és elérünk egy nyugodtabb helyre ahol megpillantjuk a Portált, egy valamikori beszakadt barlang megmaradt bejáratát.

Az ősvény kikerüli a Portált és tovább halad a szoros legszűkebb része a katlan (La Cuptor) felé. Innen az előrehaladás jóval nehezebb. Két lehetőség között választhatunk. Vagy előre és akkor elkerülhetetlen a fürdés, vagy át a vízen és felkapaszkodnia Kecskék útján a platóra és onnan tovább a hogy mindenki meg fog küzdeni az átjutással, de megéri. A szoros Erdély legvadregényesebb szurdoka, meredek falakkal, igazi, vad, felsőszakasz-jellegű folyóval és a kapuval, mely egy 4-5 m magas, 2-3 m széles és 8 m hosszú sziklaüreg. Ezen folyik át a víz, és mi is átbújunk rajta, természetesen. A túrára érdemes váltóruhát is hozni. A program után a meleg vacsora melletti baráti beszélgetés mindenkinek jól fog esni. www.eupolisz.hu/hetvege/torocko/index.htm WEB-lap alapján.

Nehéz túra folytatása: Nárciszok útja

Remetei kolostor és Remetei szurdok felkeresése után akik úgy döntenek, hogy visszafordulnak, a völgy egy másik arcát is akarják látni …. és ha véletlenül májusban járnak ezen a vidéken, és még van kedvük a barangoláshoz….induljanak el a szoros végénél a patak jobb partjáról induló sárga kereszten, a Nárciszok útján. Csodálatos kilátásban és csodaszép útban lesz részük…és még a nárciszok is ki lesznek nyílva!

A nárciszok útja a Tecseşti település határában lévő nárciszmezőre visz. A sárga kereszt jelzés a remetei szoros végénél a patak jobb partjáról indul.

Kitartó emelkedővel indul az út, szerencsére az erdei ősvény több virágba borult tisztáson át vezet, és jó idő esetén a völgy csodálatos panorámája tárul elénk. Figyeljük a jelzést, könnyen eltévedhetünk! Kb egy órányi mászás után felérünk a platóra, ott van egy kereszt, de nem látható a tovább vezető jelzés. Lenn a völgyben van egy ház, ereszkedjünk le, ott van a jelzés!

Innen a szintvonalon haladunk tovább, házak mellett visz el az út, és elérünk egy útkereszteződéshez, ahol feltűnik a piros háromszög jelzés. Ott van egy bekerített tisztás. Az a nárciszmező! Rezervátum!

Könnyű túra: TorockóSzilas patak szorosa – Torockószentgyörgyi vár –  Várkert – Havas patak                                 völgye – Torockó gyalogtúra

 

2012. május 28. hétfő: útban hazafelé a Detunáták, Veres-patak és Vidra felkeresése.

Detunáta: Elérhetőség: A Câmpani-t Gyulafehérvárral összekötő útról Bucium falunál kell letérni. A piros-sáv jelzés Bucium Sasa központjából indul. A jelzést követve egy óra alatt érünk el a látványosabb, Kopasz Detunátához. Ennek a nyugati oldalán egy 75 m mély szakadék tátong. A másik a Flocoasa 1256 m magas és erdővel borított. A két csúcs egy 5 hektárnyi területen fekszik. A bazalt-oszlopok magassága eléri a 75 métert. Európában még csak egyetlen helyen az írországi Giant’s Causeway szikláinál láthatunk ehhez hasonló képződményt.

Veserespatak

A 2000 éves Verespatak a legrégebben bejegyzett bányásztelepülés. A rómaiak idején Alburnus Maior név által ismerték. A régészeti ásatások felfedeztek két templomot és más szenthelyet is, amelyek a római kori dák településen működtek, valamint egy hajdani kővárat amely az Alburnus Maiorra telepített bányászok védelmét szolgálta. A bánya járataiban 25 római kori viasszal bevont írásos lapot találtak, melyek 131-167-ből származnak. A rómaiak idején hivatalos aktának számító lapok fadeszkára íródtak és megőrzésük érdekében viasszal voltak bevonva. A legtöbb lap jelenleg a Budapesti Történelmi múzeumban látható.

Verespatakon bányászati múzeum működik. Bemutatja, miként dolgoztak az elődök az arany kibányászásán. A múzeumlátogatás közben 157 lépcsőfokon 33° fokos dőlésszögben leereszkedve, egy rövid szakasz után jutunk el a római járatokig. Nemrégiben a régészek feltárták Románia egyetlen római kori mauzóleumát is. Jelenleg a világ szeme Verespatak sorsát figyeli. Egy kanadai cég nyíltszini bányászattal több tonna aranyat akar kibányászni a falu alól. A Green Peace és más szervezetek harcba lendültek Verespatak megmentéséért.

 

Vidra környéke, Csigadomb , Pisoaia vízesés

A Csigadomb (Dealul cu melci) paleontológiai rezervátum, jelentős mennyiségű elkövesedett csigát tartalmazó homokkővel, amely a felső krétakorban alakult ki.

Az egyedi földtani képződmény kora 65-70 millió évre tehető, agyag és mészmárga konglomerátuma, amelyben 35 puhatestű ismerhető fel. Szép számban található benne az Acteonella gigantea nevű kövesedett, nagyméretű, csiga. A védett terület 0.6 hektáron fekszik. A Csigadomb Vidra község területén, Nemesi falu határában, a Kis-Aranyos völgyében, a Slatina patak befolyásától nem messze, a Mihoiesti és Avram Iancu településeket összekötő DJ 762 út közelében található. A Kis-Aranyos bal partján az út mentén látható.

A Pisoaia vízesés körül kialakított tájrezervátum egy, fenyőfákat is tartalmazó, bükkfaerdőben lévő, paleozoikum kori kristályos mészkő küszöbön található.

A 18 méter magasról lezuhanó víz, a hozam függvényében néha 25 méter szélesen is szétterül a függőleges falon. Az évek során lerakodott mészkő képződmények igazi vadregényes tájat alakítottak ki. A vízesés körül 2.5 hektárnyi területet nyilvánítottak védetté.

A Pisoaia vízesés Vidra község területén, Nemesi falu határában, a Kis-Aranyos völgyében, a Slatina patak befolyásától nem messze, a Mihoiesti és Avram Iancu településeket összekötő DJ 762 út közelében található, a Kis-Aranyos jobb partján szemben a Csigaheggyel.

A környéken a mésztartalmú víz mindent bevon mészréteggel s ennek következtében nagy mennyiségben keletkeznek változatos szépségű mészkő-képződmények.

Költség becslés: egy személyre                                                                         összesen:

Szállásdíj és félpanziós ellátás                         4400 Ft/éj                    13200 Ft

Útiköltség autóbusszal   700 km                      6000 Ft

 

Szálláshelyek lefoglalása érdekében 2012. március 15-ig kérem, hogy 5000 Ft előleget a már ismert számlaszámra (Karsai Mihály, CIB Bank 11100506-70570090-33000000) átutalni, vagy személyesen befizetni szíveskedjetek.

 

Békéscsaba, 2012. február 16.

Üdvözlettel:

Karsai Mihály

Web:    http://karsaimh.fw.hu szervező

Email:   karsai.mihaly@nkh.gov.hu munk.tel: 66-549-339

karsaimh@t-online.hu rádió tel.: 70-455-7414.

 


 

 

2011. május 27-29. Királyerdő és a Vigyázó hétvégi túra

február 13, 2011 By: admin Category: Kirándulások

2011. május 27-29. Királyerdő és a Vigyázó hétvégi túra.   Túraterv

Utazás: Klokocs István 40 személyes autóbuszával.
Teljes úthossz 550 km.

Szállás:  Vársonkolyos (Suncuius)
Pensiune – Perla Albastra
Telefon:       (40) 259 444 314, (40) 745 185 817
email:

teo_caba@yahoo.com Helyek száma:         36 szoba (83 fekhely)
Összesen 8 egyágyas, 12 kétágyas, 14 háromágyas és 2 négyágyas szobájuk van, amelyből 2 kétágyas foglalt.

Szállásdíj: 2-3-4 ágyas szobákban 30 Lei/fő/éj

Étkezési lehetőség: félpanzió (reggeli, vacsora) 30 Lei/nap.

80_u_1 80_u_4
2011. május 27. péntek: Indulás: Békéscsabáról 6,oo-kor a Sportcsarnok mellől a MOL üzemanyagtöltő állomásról a Kloki’Transz Kft. 30 személyes autóbuszával.
Útvonal: Békéscsaba – Nagyszalonta – Nagyvárad – Köröstopa – Körös-rév – Vársonkolyos Úthossz: 160 km, szállásfoglalás a Pensiune – Perla Albastra szobáiban.

 

Térképek: Körös-rév térképe ; Vigyázó térképe

1. túra: 2011. május 27. Vársonkolyos – Nagy Magyar barlang és a Misid-völgy:

Túra leírások és fotók nagy része a http://www.welcometoromania.ro honlapról származnak.

Kiraly_3 S2

Délután a szállásunktól nem messze, a Misid-völgy bejárata mellett meglátogatjuk a Nagy Magyar-barlangot, melyet drótkötél függőhídon közelítünk meg. A monumentális bejáraton (32×22 m) kívül, a barlang érdekessége a rendkívüli mennyiségű holocén kori állat és ősemberi lelet és a világon csak itt létező ásvány, amely a patak vizéből válik ki. A barlang hossza 500 méter. A barlangok látogatása nem igényel különösebb felkészültséget és felszerelést.

S4

Nagy Magyar-barlang

S3

M1

Misid-völgy

M2

 

M3

Moanei-barlang

Misid völgy: Kék háromszög jelzés, stressz oldó túra. A nagy tisztás utáni lebegő híd másik oldalánál lévő sziklán tábla figyelmeztet, hogy a völgyben viperák élnek, de emberre nem támadnak, csak ha rájuk lépünk.

A völgyben megcsodálhatjuk a kőomlásokat, az eltűnő és megjelenő patakot, a száraz időszak kiszáradt völgyszakaszait, a buja növényzetet, a pillangókat és virágokat, a vörös vagy fehéres vízbefolyásokat valamint a Moanei és Lesiana barlangokat.

2. túra: 2011. május 28. szombat: Havasrekettyei-vízesés – Vigyázó csúcs.

Túra leírások és fotók a http://www.welcometoromania.ro honlapról származnak.

Havasrekettye falutól a vízesésig a túra: Kék háromszög jelzésen, 4 km, 1,5 óra.

A Havasrekettyei vízesés a Vigyázó hegység keleti oldalán a Seaca völgyben található, amely a Rachitele patak mellékvize.

1000 méteres magasságban található, 30 m magas és két szakasza van. A felső szakasz alján egy 10 m átmérőjű vájat van, amely biztosítja a víz szétszóródását, akár egy menyasszonyi fátyol. Emiatt a helybeliek A menyasszony fátylának is nevezik a vízesést.

R3

R5

R4

R2

 

Havasrekettyei-vízesés körút a Vigyázóra: Kék kör jelzésen 12 km, 5 óra

Vigyázóról – Vigyázó menedékház – Havasrogoz (Rogojel) túra, Piros kör, Kék sáv jelzésen, 8 km 2,5 óra

A Vigyázó menedékháztól indul a jelzés a piros háromszög társaságában. Elhaladunk a tisztás mellett, innen egy kilométerre kezdjük meg a mászást azon az ösvényen, amely a Nagy Kőhöz, majd a Paltinis tisztásra vezet. Hamarosan elérjük a Lespezi tisztást is, ahol megérkezik balról a

Havasrekettyei-vízesés körút Havasrekettyéről

Még néhány veszély nélküli emelkedő és ereszkedő és eljutunk a Száraz völgyi erdészútig és egy forrásig. Itt mehetünk jobbra vagy balra.

A vízeséshez jobbra kell mennünk a piros pont mentén. Átjutunk a patak és a Havasrekettyei vízesés jobb partjára, majd leérünk a vízesés aljához. Lenyűgöző! A Kétlépcsős vízesés magassága 50 m. Nyáron mindenki csodálja, télen a megfagyott habokat másszák.

/Az utat fordított irányban tervezzük!/

v4

Fehér-kövek

v3

 

V1

Vigyázó

V5

 

V2

Vigyázó turistaház

3. túra: 2011. május 29. vasárnap: Körös-rév bal oldali és jobboldali körút.

Túra leírások és fotók a http://www.welcometoromania.ro honlapról származnak.

A völgy jobb oldali körútja: Kék kör jelzés, 6 km, 4 óra.

Zichy barlang:

A körös-révi Zichy barlang a Királyerdő hegységben, a Sebes Körös bal partján és annak szorosában található, 3 kilométerre Sonkolyos és Körös-rév településektől.

A barlanghoz legegyszerűbben vasúton lehet eljutni. A révi megállónál leszállunk és már oda is értünk.

A barlangot 1903-ben a bejárat berobbantásával nyitotta meg Czárán Gyula. 1969 óta elektromosan megvilágított. Látogatáshoz jegyet kell venni, és kísérő vezet végig a járható részen. A barlang teljes hossza 2700 m, amelyből 680 m látogatható. Széles járdán haladunk a szépen díszített barlang járatain, az idegenvezető pedig gondosan vigyáz arra, hogy semmi ne kerülje el figyelmünket. A patak is, amely végig kísért utunk folyamán a kijáratnál elhagyja a barlangot, majd néhány méter múlva, mielőtt még a Körösbe folyna, megalkotja a 9 m magas Körös-révi vízesést.

A Zichy barlang a Körösvidéki Múzeum védnöksége alatt áll.
Látogatható:  Szerda-vasárnap: 9.00 – 17.00, Utolsó belépés: 16.00, 10-25 fős csoportokban
Kapcsolat: Tel : 0040-744-512-926 (18.00 -20.00), (E nyelveken hívhat: magyar, román)

Z1Z3 Z2z4

Z8

Z7z5

Z9

     

A jelzés a Zichy barlangtól indul, a piros és kék háromszög, valamint a piros és sárga pont társaságában. A híd előtt leválik a Baloldali körút, Zichy barlang – Sonkolyos út.

Miután átmegyünk a hídon elhagy bennünket a másik két jelzés is Sárga körút, Körös-rév – Méhsed völgye.

A mi jelzésünk a híd után balra fordul, a vasúti sín mellett halad, kikerüli az alagutat, majd egy kitérőn elvisz minket a Vizes barlanghoz. A folyatatásban a jelzés a barlang tava mentén halad, majd a vasúti sín mellett és egy újabb kitérőhöz ér a Tündérvár barlanghoz. Innen egy általában száraz Feneketlen tó partján haladunk a völgyben lefelé és elérjük a Podireului II-es barlangot.

A jelzésünk rövid idő múlva, a sportterem mellett elkezd mászni, fel a Podirei Dombra. Rövid kitérők visznek az 5 kilátóhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Körös-szoros alsó szakaszára.

A második kilátó után egy kitérő levisz a Podireu 5-ös barlanghoz. A jelzés egy adott pillanatban elvisz a Központi kilátóhoz, ahonnan szép kilátás nyílik a szoros középső részére. Újabb kétperces kilátó visz le a Piros barlanghoz.

J1 J2 J4
J3 J7 J5 J6

Visszatérünk a jelzésre és előbb szúrós bokrok között mászunk, majd leereszkedünk Szohodol száraz völgyébe. Ez kivetően kimászunk innen, és hamarosan elérjük a fémkereszttel is jelzett Kereszt kilátóhoz.

A völgy baloldali körútja: Piros kör jelzés, 5 km, 4 óra.

Jelzésünk a Zichy barlangtól indul, a kék sávval együtt, a bal parton lefelé. Hamarosan elér a Kecske barlangjához vezető kitérőhöz. Innen felfelé vezet az út az erdőn át. Hamarosan megérkezünk egy sziklaképződményhez, a Csók-kapuja természetes híd.

Innen továbbra is felfelé haladunk a Devencek barlangjaihoz. A III-as Devenc barlang a legszebben díszített. Felmászunk a gerincig, ahol megcsodálhatjuk a Püspök Sziklát, és a kilátók panorámáit. Innen felfelé visz az ösvény a Cser-dombon a gerincére. A gerincen egy idő után a kék csík elmegy jobbra. Körösrév – Öregember barlang

A mi ösvényünk követi a gerincet a Pockok forrásáig. Itt találkozik a piros háromszöggel. Körösrév – Sonkolyos

Balra kanyarodva haladunk tovább a két jelzés társaságában, elérjük a sziklavonulatot, enyhén leereszkedünk szerpentineken, elérve a Keleti kilátót. Azt követően szűk meredek sziklás helyeken átjutunk le a Sebes Körös partjára. Hamarosan elérjük a hidat, a vasúti állomást majd a hajdani Pestera turistaházat.

B1

B2B4

B7

B6
B3 B5

Várható költségek:

Szállásdíj:         30 Lei/éjszaka,        2 éjszakára 60 Lei  =           4200 Ft/fő
Szervezési költség:    előleg átutalási díj, telefon, stb.  =              200 Ft/fő
Félpanzió:         30 Lei/éjszaka,        2 napra 60 Lei        =           4200 Ft/fő
Útiköltség:  kb.      személygépkocsival  4000 Ft/fő,    autóbusszal: 5500  Ft/fő

Békéscsaba, 2011. április 25.

Karsai Mihály
túra szervező  70 – 4557414


Herkulesfürdő Perei Árpád ismertetője

április 18, 2010 By: admin Category: Kirándulások

Herkulesfürdő, Perei Árpád ismertetője

http://pereiarpad.atw.hu/cikkek/herkules/turaherkules.html

Herkulesfürdő: meglátni és megszeretni

kep1A 168 méter tengerszint feletti magasságon fekvő Herkulesfürdőre érkező turistát szinte pillanatok alatt elbűvöli a táj: a vadregényes Cserna-völgyben vagyunk, a folyó két oldalán hatalmas hegyek közé ékelődve terül el a fürdőtelep. A folyó jobb oldalán, a többnyire erdővel borított Cserna-hegység, túloldalt pedig a meredek sziklabérceivel, fehér szikláival elkápráztató Mehádiai-hegység övezi a völgyet. A Krassó-Szörény megyéhez tartozó üdülőhely, amelynek állandó lakosainak száma 6 ezer fő körüli, Temesvártól 170 kilométerre fekszik, a legközelebbi nagyváros, Drobeta-Turnu-Severin (Mehádia-megye székhelye), pedig 47 km távolságra található. Későbbi kirándulásaink színhelye Orsova (ahol a Cserna a Dunába ömlik) 22 kilométerre, de a Kazán-szoros is csak kb. 40 km-re fekszik.
Különleges enyhe éghajlat jellemzi e tájat: a régi Nagy-Magyarország legdélebbi vidékeihez tartozik, egy szélességi körön van az itáliai Velencével vagy a francia Nizzával is. A közép-európai éghajlatot itt már erős mediterrán behatás éri, ezért kellemes időjárási viszonyok alakultak ki, az éves átlaghőmérséklet 14 C
° körül alakul. Sajátos növény- és állatvilága van, ennek köszönhetően hozták létre itt a Domégléd-Cserna Nemzeti parkot. Klimatikus gyógyhely: levegője annyira ionizált (2000-2500 negatív töltésű ion/cm3/s), mintha 3000 méter fölötti hegyeken lennénk. A levegő ilyen mértékű ion-tartalma pedig igen jótékony hatással van az emberi szervezetre: általános jó közérzetet biztosit, stressz-oldó, nyugtató hatású. Így Herkulesfürdőn már a szabad levegőn való séta is a terápia része.

A rómaiak is ismerték a „földrész legszebb völgyében” fakadó csodás hatású hévizeket

Herkulesfürdőt azonban legtöbben meleg gyógyforrásai révén ismerik, nem is véletlenül, hiszen Európa leghatékonyabb hévizei fakadnak itt. A környék legismertebb forráscsoporjai a Herkules (67 C°), a Neptun (54 C°), a Diana (vagy Elisabeth 46 C°), a Traianus  és a Hétforrás (vagy más néven Hétvezér-források). Az itteni, egyébként enyhén radioaktív vizek számos betegség kezelésére alkalmasak fürdő ill.- ivókúra formájában: krónikukep3s nőgyógyászati bajok, reuma, köszvény, kezdeti fázisban lévő cukorbetegség, nehézfém-mérgezések, szembetegségek, légzőszervi megbetegedések, idegrendszeri bántalmak, emésztési rendellenességek esetén javallott az orvosi ellenőrzés melletti kúra. A város környékén fakadó erős gyógyhatású kén-, és sótartalmú termálforrásokat már a rómaiak is hasznosították. A fürdők korabeli neve Traianus (Traján) római császár idejében az „Ad aquas Herculi sacras” (Herkules szent vizeihez) illetve a „Thermae Herculi ad Mehadiam” (Herkules mehádiai hévizei)” volt. Valószínűleg a Decebalt legyőző és Daciát meghódító Traianus kep2császár volt az, aki fürdőket létesített itt i.sz. 105-107 között és maga is itt kúrálta betegségeit. Marcus Aurelius is csodálója volt az itteni víz erejének. Herkules tiszteletére (a meleg források szentje ő volt a rómaiaknál) szobor is állt állítólag itt. A római mondák szerint Herkules egy közeli barlangban hadakozott a Hydra nevű sokfejű kígyóval, végül a Kazán-szorosban végzett vele, egyes magyarázatok szerint innen ered a fürdőhely korabeli elnevezése. A történelem viharai többször elpusztították a fürdőtelepet (népvándorlás majd a török dúlás a XVIII. században). 1817-ben azonban a Cserna szabályozásának és az új út megépítésének köszönhetően ismét felépítették a fürdőtelepet és a „Mehádiai fürdők” azután kapták meg a Herkulesfürdő nevet. A főtérre 1847-ben került a mai napig is ott álló, a város jelképének számító Herkules-szobor. A fürdőhely az 1848-49-es forradalom utáni időkben pazar módon kiépült és európai hírű fürdővé vált. A nagyúri közönségnek sorra nyitották meg azokat a minden igényt kielégítő fürdőket, pavilonokat, palotákat, szállodákat, amelyek nagy része a mai napig is jobb sorsa érdemesülve ott áll. 1896. szeptember 27-én jelentős diplomáciai találkozónak adott helyet a város: a Vaskapu-csatorna átadásakor itt találkozott a Monarchia, Románia és Szerbia uralkodója. A Monarchia egyik leghíresebb fürdőhelyén több alkalommal megfordult I. Ferenc József császár (először 1852-ben, mikor is kijelentette, hogy a „Cserna völgyében van a földrész legszebb üdülőhelye”) és Erzsébet királyné is többször időzőt itt. A királynő szívesen sétálgatott a környéken, róla nevezték el az egyik szép kilátó-pontot, az Erzsébet-csúcsot. Ebben az időben a monarchia ékessége volt az üdülőhely. A történelmi városrészbe érkező turista az első pillanatokban a 100-150 évvel ezelőtti időkbe visszacsöppenve érzi magát a pompás építmények sorát látva. Hamarosan észrevesszük azonban, hogy a díszes épületek belseje romos és üresen áll, külsejük pedig javarészt elhanyagolt. Ezzel együtt is érdekes élmény a városnézés, a város monarchia korabeli bája még mindig ott lebeg körülöttünk, igaz kissé balkánias ködbe veszve. Az 1970-es években egy modern szállodákkal (szakszervezeti üdülők) övezett, kevésbé romantikus, új városközpont is kiépült: ez a Cserna folyását tekintve lejjebb található kb. 1 kilométerrel.

A Cserna-völgy fontosabb pontjai

Ezek után nézzük meg, hogyan is tájékozódhatunk a városba érkezvén. A Temesvárt Orsovával összekötő, jelenleg hosszú szakaszon felújítás alatt álló E70-es útról Mehádia kep4(itt az úttól jobbra egy dombtetőn középkori őrtorony, Miháld-vár romjai láthatók) után 5-6 kilométerre balra mellékút vezet Herkulesfürdő felé. Itt van fürdőhely szemet gyönyörködtető kupolás vasútállomása a Bukarest – Temesvár – Budapest nemzetközi vasútvonalon. Hamar elénk tárul a távolról is festői szépségű, egyre szűkülő Cserna-völgy a feléje tornyosuló sziklákkal. A telep központja kb. 5 km-re helyezkedik el, a térképeken előbb még Pecinisca (Csernabesenyő) község következik, ez ma már gyakorlatilag Herkulesfürdő része. Ennek megfelelően Herkulesfürdőt a következő négy nagyobb részre oszthatjuk: a telep bevezető szakasza (Csernabesenyő térsége), kep5Herkulesfürdő új központja a modern szállodákkal, a történelmi városközpont korabeli építményeivel, majd a Hétforrás vidéke (a Cserna partján fellelhető „mindenki medencéivel” és a Termál-stranddal) a folyón létesített völgyzáró gátig terjedően.

Autózzunk tovább felfelé a Cserna völgyében. Eközben néhány túrázás szempontjából fontos helyet is érintünk: a Hétforrás vidéke után, nem messze a Termál-fürdő rövid baloldali lehajtóját elhagyva egy kereszt (Crucea Ghizelei) közelében, az úttól  jobbra indul a jelzett turistaösvény a Cociu-(vagy más néven Roset) vízeséshez. A műúton továbbhaladva a gát utáni duzzasztó-tótól (Lacul Prisaca) kezdve – ha lehet – még festőibb vidékkel találjuk magunkat szembe. A tó után az úttól balra letérve, egy kis hídnál indul az ösvény a vadregényes Szeles-vízeséshez. A műúton továbbhaladva pár kilométer után elérhetjük a Czeszna-völgyi túra kiindulópontját, a Herkulesfürdőről 13 km-re lévő a Dumbrava-motelt. A Cserna felsőbb szakasza a vadvízi evezősök kedvelt terepe. Az út még tovább halad a Cserna völgyében Cerna Sat (Csernafalva) illetve a völgytől keletre letérve Baia de Arama felé. Cerna Sat az utolsó település a Cserna völgyében, Herkulesfürdőtől kb. 45 km-re, az utolsó 15 km azonban meglehetősen rossz, kisautóval alig járható. Cerna Sat végénél egy kis Cabana, majd az igen szépnek mondott, rövidke szoros (Cheile Corcoala) látogatható meg. A falu mögött a Lacul Cerna, a Godján és Vulkán hegységek között elterülő vízgyűjtő tó található. Innen érhető el a Cserna forrása is (Valea Cernei – Cerna Sat  – Cheile Corcoaiei – Izvorul Cernei, piros pont 1 óra).

Térjünk azonban vissza Herkulesfürdő megközelítési lehetőségeihez. Csernabesenyő településen, a bevezető szakaszon – úticélunktól függően – választhatunk két út, az alsó völgyben vezető, új és régi városközponton átvezető vagy a felső, a mehádiai oldalon megépített látványosabb hegyi út közül, ez utóbbi a várost elkerülve a Hét(meleg)forrás vidékére vezet. A felső út előbb a sportpálya és a Prolaz-völgy kijárata mellett kanyarog, majd később ennek az útnak is lesz egy igen éles leágazása balra, a régi városközpontba. A leágazás előtt pár száz méterrel visszább indul jobbra, a hegyre fel, a Fehér-kereszthez vezető turistaút.

A két út végül egy hídnál, az Elektromos állomásnál egyesül, hogy továbbhaladjon a Cserna völgyében felfelé, leghamarabb a Hétforrás vidékét elérve. Ha az alsó, völgyi utat válasszuk, előbb az „új” szállodákkal övezett modern központba érkezünk (hivatalosan Herkules II-nek nevezik). A Domogléd meredek sziklafalai előtt a 70-es években felépült hatalmas szállodák egymás mellett helyezkednek el (Hotel Afrodita, Hotel Diana).

Ezek a felhőkarcolószerű szállodák mára már -berendezésüket tekintve – ugyan kissé elavultak, de helyi viszonylatban átlagos színvonalúnak mondhatóak.

Az üdülőtelepen a nyári csúcsszezonban akár 5000 vendég is megszállhat. A nagyobb szállodák többnyire saját fürdővel rendelkeznek. Találunk itt több éttermet és üzletet is. Továbbhaladva a bécsi barokk építészet jegyeit viselő régi városrészbe érünk (Herkules I), emlékeztetve a város monarchiabeli virágkorára. A fürdő hajdanán a magyar királyi kincstár tulajdona volt.

Séta a belvárosban

Az egykori Kaszinó impozáns épülete előtt, a szépen gondozott Központi-parknál (hajdani Gizella-liget) leparkolhatunk, hogy sétát tegyünk a városban. A 1850-es évek kep6elején építették fel a két központi szállodát, amelyeket oszlopcsarnokok kötnek össze, közöttük áll a volt Kaszinó épülete, amelynek homlokzatán az alábbi felirat áll: „Saluti et laetitae” azaz „Az egészségnek és az örömnek”. A csarnokokhoz oldalt az egykori Rudolf vagy Rezső-udvar (ma Traian-Hotel) és a Ferenc József-udvar (a mai Decabel Hotel) palotaszerű épületei csatlakoznak. A Ferenc József-udvar volt a színhelye az 1896-os, Vaskapu-csatorna átadását ünneplő uralkodói csúcstalálkozónak, amiről már szóltunk. A Kaszinónál kis várostörténeti múzeum (főként római-kori leletekkel) és könyvesbolt is található. A könyvesboltban képeslapokat és a környékről térképvázlatot, turistairodalmat is vásárolhatunk. Itt csodálhatjuk meg a magányosan álló, kb. háromszáz éves mamutfenyőt is. Az épületek homlokzatán régi római istenábrázolások (Venusz, Diana, Hygieia) láthatóak. A Cserna túlsó, jobb oldalán az kep7osztrák fürdő található (Baila Imperiale Austice, az Alpár Ignác által tervezett mutatós kupolákkal ékesített reneszánsz stílusú épület korábbi neve Szapáry-fürdő volt). A közelben van az Erzsébet-villa, ahol Erzsébet királynő szállt meg hosszabb itt tartózkodása (1887) idején. Az egyébként műemléki védelem alatt álló, megrokkant homlokzatú épületek mellett továbbhaladva, a Cserna kis hídján átkelve a Herkules-térre érünk, amit az utca közepén egy szürke márvány kút fölött álló 3,5 méter magasságú Herkules-szobor ural. Herkules kezében furkósbotot tart, vállán oroszlánbőr. Ez a római Herkules-szobor mintájára készült és érdekessége, hogy ágyúcsövek vasanyagából öntötték (a bécsi Romelmayer és Glantz műve 1847-ből).

A szobrot egyébként Károly főherceg a gyógykezelésen itt tartózkodó katonái hálájának jeleként adományozta. Az utca valaha kifogástalanul míves épületeiben az enyészet az úr, lezárva, többnyire üresen állnak az egykori luxushotelek: szebb időkre, befektetőkre várnak. A szobor mellett kétoldalt a Hotel Dacia, Hotel Domogled és a Hotel Duna kihalt épületei helyezkednek el. A Hotel Apollóban „Bár” felirat és egy nem túl bizalomgerjesztő, de nyitott ajtó jelzi a működést. A tér elején lévő igényes kivitelezésű Hotel Ferdinánd-tól eltekintve, olyan ez az utca mintha lakói régen kihaltak volna…végül is ez történt. A sürgősségi betegellátás viszont itt kapott helyet a Herkules szobortól nem messze (talán azért, mert a katonai korház is itt volt a múlt századokban). A főtér északi végén álló katolikus templomot 1852-ben emelték.
Héthatárra híres lenne ez kis városközpont, ha épületeit eredeti állapotába visszaállítanák. Utunkat folytatjuk a Cserna partján a Groata Haiducilor vendéglő és a Hygieia forrás antik templomszerű építménye mellett és néhány perc múlva a Rablóbarlang alatt elhelyezkedő „Hotel Roman” Gyógyszállóhoz érünk. Az 1976-ban, az első római fürdők helyén felépített betonkolosszus arról nevezetes, hogy néhány kisebb korabeli medence található benne (Baile Imperiale Romane/Római fürdő nevű részleg), ahol manapság 17 dollárért, többnyire előzetes belejelentkezés alapján 1,5-2 órás kúrát (fürdés a római medencékben, izzasztás, masszírozás) biztosítanak. A fürdőben egy római időkből származó, sziklába vésett Herkules dombormű is megtekinthető. A fürdőtelep legerősebb hatású, Herkules-II forrása szolgáltatja a vizet: másodpercenként 44 liter, akár 53 C
°-os víz tör a felszínre 2000 méteres mélységből. A jól felszerelt hotel más részén többek között külön uszodával, szaunával is várják a vendégeket egész éven át. A recepción beszerezhetjük Herkulesfürdő és környékének turistatérképét. Herkulesfürdőt egyre jobban felfedezik a nyugat-európai weelness-turisták is, jól mutatják ezt a parkolóban álló autók rendszámtáblái. Itt járván elugorhatunk a Rabló-barlanghoz, a közelből indul a turistajelzés.

Túralehetőségek

Az üdülőtelep a Domogléd-Cserna Nemzeti Park területén helyezkedik el. A turisták számára sok látványosságot ígér a táj Herkulesfürdő környékén is: kisebb barlangok, vadregényes vízesések, látványos szorosok, lélegzetelállítóan meredek sziklafalak, tisztavizű patakok, fürdési lehetőséget kínáló hőforrások, az egzotikus növényvilág (Bánáti feketefenyő, keleti bükk, balkáni bükköny) és állatvilág (pl. egyedülálló lepkefajok) teszik felejthetetlenné túráinkat. (A túrák során legyünk elővigyázatosak, mivel keresztes- és homoki vipera ill. skorpió is előfordulhat e vidéken). A Cserna- és Mehádiai-hegységek gerincén végigmenő turistautakat piros sáv jelzi.

Vegyünk sorra most néhány kirándulási lehetőséget:

A Hét (meleg) forrás vidéke (Sapte Izvorul Calde) kb. 4 km-re fekszik Herkulestől.

Ha nem a Hétforrás környékén levő kempingben vagyunk kep8elszállásolva, érdemes ellátogatni erre a vidékre autóval vagy gyalogosan. Legegyszerűbb ide az eljutás a már megismert Hotel Roman-tól. A Cserna partján felfelé haladva az alsó és felső út végső találkozási pontjához, a hídhoz jutunk (túloldalt az 1893-ban létesített Elektromos Művek épülete áll). Az úton továbbhaladva hamarosan egy újabb híd következik. A közelben van a kicsiny Cserna- (vagy Bobot-)vízesés, ettől fogva a patak baloldalán vezet az út, és kb. két kilométer után megérkezünk a Hétforrás vidékére. Ennek fő forrása egyébként az ország legradioaktívabb hévizének számit. Itt az erdészház mellett találhatóak meg a Hétforrás-camping érkezésünkkel egyidőben korszerűsített faházai. Az út másik oldalán, közvetlenül a Cserna partján a kemping sátorozó-helyei találhatóak.

Még mielőtt a kempinget elérjük, arra lehetünk figyelmesek, hogy több helyen gépkocsik állnak az út szélén, látszólag minden különösebb ok nélkül… itt vannak lent a Cserna partján a termálforrásoknál kiépített szabad-strandok. A Hétforrás területén ugyanis több fürdőzést biztosító medence van. Az egyik kanyarban, az út alatti barlangszerű képződmény (La Gropan) 38 fokos vizében mártózhatunk meg, alatta mindjárt ott folyik a Cserna. A lejáró mellett büfék találhatóak. Egy másik tőle folyásirányban kissé lejjebb lévő fürdőzőhely 2 kis betonmedencéből áll (Izvorul Scorillo). Ezek a szabadstandok „mindenki fürdői” és átfolyó rendszerben működnek: a tiszta hévíz egy-egy csövön át folyik be, alul pedig a Csernába távozik a kifolyó víz. 3 éve a kempingtől kissé feljebb a Csernán egy függőhídon átmenve további medencék is voltak a folyón jobb partján paradicsomi környezetben, ma már azonban se híd, se medence (Trei Izvoare Calde).

Mindenképpen óvatosnak kell lennünk a fürdőzéssel, az orvosok az első fürdőzés idejét 5-10 percben határozzak meg. Állítólag naponta fordul elő, hogy a termálvízben sokat tartózkodó könnyelmű turisták orvosi ellátásra szorulnak.

Egyébként jó néhány horgászt látni errefelé, sok hal lehet a tiszta vízben (meg esetleg néhány fürdőző is, köszönhetően a termál víznek)

A kempingtől kissé feljebb, egy baloldalra letérő mellékút mellett (alig 50 méternyire) található az olimpiai méretekkel büszkélkedő termálstrand (55x30m), amely mellett óriás lecsúszó-pálya is helyet kapott (Strandului termale Sapte Izvoare).

Perei Árpád

2010. május Herkulesfürdő természetjáró túra

január 31, 2010 By: admin Category: Kirándulások

Herkulesfürdő 2010. május 21-24. természetjáró túra

Fényképek a PICASA képtárban.
Válogatás: Schultes Gabriella, Paulik Mihály, Kádár Tünde, Dr. Szabó Zita, Boros András, Karsai Mihály fotóiból

Utazás: Klokocs István 46 férőhelyes autóbuszával;
Paulik Mihály barátai személygépkocsikkal, szállásuk magánházban.

tran_01

Szállás: Herkulesfürdő Trandafilur Galben Hotel (Sárga Rózsa Hotel)
Băile Herculane, str. Trandafirilor 76.

http://www.romania-turistica.ro/Cazare-Baile-Herculane/Hotel-Trandafirul-Galben
Szállásdíj:
2-3 ágyas zuhanyzós szobákban reggelivel 40 Lei/fő/éj.
Étkezési lehetőség:
Hotel éttermében nagy választékból tudtunk vacsorázni 2010. május 22-e szombat estét kivéve, amikor előre lefoglalt ünnepség miatt foglalt volt az étterem.

Sajnos a korábban jelzett Pensiunea Dumbrava Motelben, ami a túrákhoz kedvezőbb helyen lett volna, a házigazda a korábban adott ígérete ellenére a szálláshelyeit egy román csoport részére kiadta.

tran_02 tran_03

Térkép: Herkulesfürdő és Cserna-völgye

Herkulesfürdő ismertetője Perei Árpád leírása
(http://pereiarpad.atw.hu/cikkek/herkules/turaherkules.html)

Résztvevők névsora:

Névsor Czeszna Domogled Domegled Fehér_kereszt Nagy_Kazán Szeles

völgy Feregari és vissza Jelarau_völgy szoros vízesés
Dr. Szabó Zita x x
Vandlik – Katola Zoltán x x
Gyulavári – Rajkó Zsanett x x x
Gyulavári Pál x x x
Boros András x x x
Boros Bence ( 7éves ) x x x
Boros Gergő ( 5 éves ) x x x
Lipták Andrea x x x
Novák Mátyás x x x
Novákné Sólyom Ilona x x x
Novák Tibi x x x
Albert Judit x x x
Fukász Gábor x x x
Sipos József x x x
Siposné Matuska Klári x x x
Magyar Róbert x x x
Miklya Ildikó x x x
Mistyurik Éva x x x
Dávidvé Carutasu Gabriella x x x
Malatyinszki Gyöngyi x x x
Kucsera Gerda x x x
Kucsera Petra x x x
Koléner Ildikó x x x
Benkő Mihály x x x x
Kis-Horháth Orsolya x x x x
Kátai Zoltán x x x x
Hrabovszki Pál x x x
Lipták Margit x x x
Szendi István x x
Szendi Istvánné Gizella x x
Schultes Gabriella x x x
Born Valéria x x x
Juhász Attila x x
Karsai Mihály x x x
Apáti Nagy Gábor x x x x
Zuba János gkv. x x
Összesen 36 16 9 9 30 4
+ Paulik Mihály és túrázói x x x x

Túrák ismertetése:

2010. május 21. péntek:

Indulás: Békéscsabáról 6,oo-kor a Sportcsarnok mellől a MOL üzemanyagtöltő állomásról a Kloki’Transz Kft. 46 férőhelyes autóbuszával.
Gépkocsi vezetőnk Zuba János a 910 km-es úton végig nagyon jó partner és túratárs volt.

Útvonal: Békéscsaba – Temesvár (találkozás Schultes Gabriellával) – Karánsebes – Herkulesfürdő útvonalon. Úthossz: 320 km.

Trandafilur Galben Hotelben szállásfoglalás után a városnézést is kihagyva, tovább utaztunk a Cserna-völgyében a Dumbrava Motelhez.

Czeszna-völgyDélutáni kirándulás a Czeszna-völgyben:

Czeszna-völgye (Cheile Tasnei), kék-kereszt jelzésen 3 óra oda-vissza.
A turistaút a Motel-Dumbrava-tól erős kaptatóval indul, kb. 20 perc után érünk el egy szép sziklás részt, ahonnan beláthatunk már a hajdani ezeréves magyar határon fekvő festői szépségű völgybe. A mediterrán hangulatot árasztó, sziklákból kinövő egzotikus fenyőkkel övezett Czeszna-völgyben egy vízesésig megyünk, ahol érdekes módon egy még a mai napig is működő vízi malom található (Moara Draucului). A völgy sajátos növényvilágával, mészkőszikláival mindenkit elkápráztat.


Út
szám
Hely
GPS koordináták
Szint mBf Hossz
km
Jelzés Idő
óra: perc
Megjegyzés
12 Motel Dumbrava
N44.97229; E22.49214
260 1,0 Kék + 0:30 meredek
12 Cheile Tasnei  kezdete 500 2,0 Kék + 1:00 varázslatos
12 Vízimalom 600 3,0 1:30 visszafordulás
  Poiana Tasnei
N44.96097; E22.51594
711

2,0

Kék + 1:00
Összesen: 6,0 3:00

A vizimalom elérése után rövid nyári eső fordította vissza a csapatot. Túra utáni fürdés a Csernán, a Hét-meleg-forrás gyógyvizében az autóbusz vezetési ideje miatt sajnos elmaradt.

Czeszna_volgy_google

2010. május 22. szombat: egész napos túra Herkulesfürdő fölött a Fehér-keresztre és a Domogléd csúcsra.

Fehér-Kereszt kilátóhely, Domogléd-csúcs, Feregari-szoros, Proláz-völgy

Fehér-keresztA Fehér-kereszthez vezető turistajelzés (sárga sáv) a korábbakban leirt felső útról kapható meg, addig érdemes elsétálni a belvárosból. A Fehér-Kereszt (Crucea Alba) kilátóról pompásan belátni a történelmi belvárost és a völgy felsőbb részeit. (A fehér kereszttől a Jelarau-forráshoz ill. az 1198 méteres Suscu csúcs fele is folytathatjuk utunkat). A sárga sávot követve a Grota lui Serban-barlang kitérőjéhez érünk. Esetleges barlangi nézelődés után az eredeti ösvényre visszatérve feljebb mászunk és a sziklaszélen a baloldali, sziklásabb ösvényt (hiányos jelzések!) válasszuk. Folyamatos erős emelkedő részek után újabb kilátópontra érünk, ahonnan már a Cserna völgy alsó része is belátható (a sportpálya is, ahová majd érkezünk). Domogléd-oldalábanHamarosan a piros felirattal jelzett Domogléd-csúcson vagyunk (1105 m). A Domogléd egy különleges flórájú, sziklás vidék (területén több mint 2000 növényfaj él és a kutatók igen sok fajta pillangót és védett madárfajt figyeltek meg itt). Szép kilátóhely a Cserna völgyére, de a távoli Gojdán hegység magas csúcsait is láthatjuk tiszta időben, az ellenkező irányban pedig a Dunát fedezhetjük fel. Domogléd-bánáti-fenyőEzután a Feregari-szoros ill. Proláz-völgy felé ereszkedünk le egzotikus fenyőfák között. A szorosban a vakítóan fehér sziklafal és a meredeken levezető ösvény a Királykő-hegységre emlékeztet. Kiépített sziklamászó–pályák is vannak itt. A túra végén a Mészkőüzem ill. a sportpálya mellett elvezető felső úton kötünk ki. Domogléd-csúcsKényelmes tempóban 8-9 órás túra.

A szálláshelytől a túra kezdőpontját, ami 3,0 km-re található, autóbusszal keressük fel.

Út
szám
Hely
GPS koordináták
Szint mBf Hossz
km
Jelzés Idő
óra: perc
Megjegyzés
4 Herkulesfürdő felső út
N44.884; E22.42045
230 3,0 Sárga – 1:30 szerpentines
4 Fehér-kereszt
N44.88367; E22.42822
600 2,0 Sárga – 2:00
4 Serban barlang     kitérő  
5 Vf. Domogledul Marea csúcs
N44.8713°; E22.444°
1100 3,0 Sárga – 1:30
3 Cheile Prolazului lemenet
vége: N44.86577; E22.4124
200     Feregari-szoros
  Összesen:   8,0 5:00

A Fehér-keresztig ragyogó napsütésben és jó tempóban haladtunk, majd csapat nagyobbik része a Domogléd-csúcs felé meredeken felfelé indult, én egy kisebb csoporttal a Jelerau-szurdokban egy forráshoz mentem. A csúcsmászó csapat rövid kitérővel magtalálta a Serban barlangot is. Az időjárás a mai napon is egy kicsit megtréfált minket. Két-három villámlás és mennydörgés után, újabb nyári záporban volt részünk. A leggyorsabbakat, Sipos Józsi és Benkő Misi csapatát a csúcsról lefelé jövet érte utol az eső, így ők egészen gyorsan a szálláshelyig gyalogoltak. A felfelé haladók közül Szabó Zitáék még feljutottak a Domogléd-csúcsra és lefelé a Feregari völgyön jöttek le, a többiekkel a Fehér-kereszt alatt az autóbusznál találkoztunk és Szabó Zitáékat is sikerült felvenni a tervezett kocsma közelében.

Herkulesfurdo-vazlat_2

A túra után autóbusszal a Ferdinánd Hotelhez mentünk, hogy kipróbáljuk az 50 Co gyógyzizet, de mint kiderült, csak délután 3 óráig fogadnak vendéget, ezért a HerkulesfürdőRoman Hotelnél próbálkoztunk. Itt szívesen láttak minket, de a víz lanyos volt és a tisztasági feltételek sem voltak kifogástalanok. Végül a Cserna-völgyben a Hét-meleg-forráshoz mentünk, hogy fürödjünk végre az igazi gyógyvízben és nem mellékesen ellenőrizzük a másnapi túra Csernán lévő átkelés helyét is. Herkulesfürdő-hm-forrásAz esőzés miatt a Cserna vízszintje jelentősen megemelkedett így beláttuk, hogy a tervezett gázlón nem lehet átkelni.

2010. május 23. vasárnap:

Változatosság képpen már reggel zuhogó eső fogadott, így délelőtt városnéző és fürdő túrát szerveztünk és végre bejutottunk a Ferdinánd Hotel török fürdőjébe is.

Délután autóbusszal az Al-Dunát kerestük fel. Herkulesfürdőtől – Orsova – Kis-Kazán-szoros – majd Dubova (Dunatölgyes) utáni emelkedő tetején egy kisvendéglőig utaztunk, ami 40 km-re van.
Izgalmat a Duna parti út fél pályás útlezárása és az építési területen kitett 3,5 to-ás súlykorlátozás jelentett, amit ha akartunk volna sem lehetett betartani.

Kis-Kazán-szorosFotós pihenőt tartottunk Decebal dák uralkodó sziklába vésett szobránál és a Kis-Kazán-szorosnál, valamint visszafelé Orsovánál a félszigeteten lévő, hiányos padozatú (néhol csak a vasvázon lehet járni) kilátónál.

Nagy-Kazán-szoros fölé rövid, az elején egy kicsit sáros túraúton jutottunk, ahol a Duna 170 m széles és kb. 80 m mély.

Visszafele GPS-es navigációval és sűrű bozótot leküzdve láthattuk a Bánáti-szfinxet. Orsova felé autózva Csernahévíz (Toplet) előtt a Nagy-Kazán-szorosCserna túloldalán érdekes természetes sziklaképződmény található, amely hasonlóságot mutat az egyiptomi szfinx-szel. A sziklaalakzatot Toplet előtt kb. 2 km-re (378-as kilométerkőnél), a Cserna partját megközelítve már láthatjuk, de a legjobban akkor szemlélhetjük meg a „szfinxet”, ha Toplet helységnél a hídon átmegyünk a túlsó partra és visszább Nagy-Kazán-szoros-Pauliksétálunk (Sfinxul banatean).

2010. május 24. hétfő:

Paulik Misi és csapata vasárnap délután, Benkő Misiék pedig hétfőn délelőtt személygépkocsikkal felkeresték a Szeles-vízesést.

Szeles-(Vanturatoarea) vízesés a Scochina-patakon. A Cserna-völgyi víztározó


(Lacul Prisaca) után találhatjuk meg a vízesést jelző táblácskát. A piros kereszt

turistajelzésen kell elindulnunk és szép erdei környezetben már 40 perc múlva megpillanthatjuk a két egymásra majdnem merőlegesen álló sziklafal találkozásánál lezúduló vadregényes esés felső szakaszát. Szeles-vízesés


Újabb fél óra múlva egy kisebb sziklás oromra érünk, ahonnan a vízesés tetejét és a túra kiindulópontját is szépen beláthatjuk. Innentől az út már lefelé, a völgy mélyebb részére, a kb. 30 méteres, látványos vízesés lábához vezet, 10 percen múltán már ott is vagyunk. Óvatosan az esés lábához illetve mögé is mehetünk. Egyike a legszebb vízeséseknek (lásd a lenti 2 képet)

Út
szám
Hely
GPS koordináták
Szint mBf Hossz
km
Jelzés Idő
óra: perc
Megjegyzés
22 Kishídon át a Csernán
N44.96464; E22.48393
250 1,5 Piros + 0:30
1:30
erdei úton,
majd szerpentinen
22 Cascada Vanturatoarea és vissza
N44.97001; E22.47761
600 1,5 Piros + 1:30 Szeles-vízesés
Összesen: 3,0 3:30

Az eredeti terv szerinti túrát a Cserna magas vízállása miatt nem lehetett teljesíteni.

Cserna_volgy_google

Hazafelé útközben a Szemenik-hegységes keresztül Stájerlak Aninát és Resicát érintve jöttünk Temesvárra és végül Békéscsabára.


1994. június Bihar-hegység

január 01, 2010 By: admin Category: Kirándulások

1994. június 11 – 19. Bihar-hegység

Résztvevők:
Seresné Katika, Molnár Klári,
Sipos József, Siposné Matuska Klári,
Fejes Mihály, Dr. Jakucs László,
Nagy Zoltán, Juhász Attila

1990. szeptember Olympos, Görög tengerpart

december 23, 2009 By: admin Category: Kirándulások, Magashegyi túrák

1990. szeptember 1-9. Olympos, Görög tengerpart

Szeptember 1-2. Utazás személygépkocsikkal:
Járási László – wartburg, Szilágyi Éva, Szilágyi Mátyás, Druzsboczky András
Priskin István – zsiguli, Major Edit, Novák Mátyás, Sólyom Ilona
Karsai Mihály – moszkvics, Török Pál, Somogyi Éva, Mike Csilla, Papp András
Pihenő Nis autópálya kapu után vadkempingezés, rendőri ellenőrzéssel. Reggeli indulás után érkezés a déli órákban az Olympic Beach tengerpartra, Gritsa kemping közelében.
Rövid fürdést követően a Litochoro – Prionia parkoló közötti makadám úton az Olympos megközelítése, ami csak részben sikerült, mert Járási Laci wartburgja félúton megadta magát, közülük Papp Árpád jött gyalog föl a parkolóig az üzenettel, hogy a vízparton találkozunk.

Szeptember 3.  Olympos meghódítása.

A Prionia parkolóból (1100m) a gépkocsik mellett töltött éjszaka után, korán reggel útnak indultunk és eldöntöttük, hogy két nap helyett egy nap alatt fogjuk a csúcsot megmászni, hogy Járási Laciék se várakozzanak túl sokáig ránk. A parkoló és az „A” Spilios Agapitos turistaház (2100m) közötti 1000 méteres szintkülönbségű völgyben vezető, majd a turistaház előtt szerpentinező utat négy óra alatt sikerült teljesítenünk, ahol sajnos a csapat fele feladta a további küzdelmet.

A turistaháztól rekkenő hőségben a déli órákban indultunk tovább az Olympos tetejére a Mytikas csúcsra. A fenyős, bokros útszakaszt elhagyva, a következő 500 m szintkülönbségű  kősivatagon való átvergődés, a főgerincen lévő útelágazásig (2866m) pokolian fárasztó volt. Innen már látványos és változatos úton a főgerincet követve lefelé a gerinc bemetsződésébe és a csúcstömb alatti hegyoldalban I. nehézségű mászó úton, néhol négykézláb jutottunk fel az elő csúcsra, majd a Mytikas (2914m) főcsúcsra.
Az 1800 m szintkülönbségű emelkedővel délután 3 órára végeztünk. Egy félórás pihenő után erőltetett menetben a felmenettel azonos úton lejöttünk a turistaházhoz, majd újabb ezer méteres ereszkedő után még a sötétedés előtt a Prionia parkolóhoz. Éjszakázás szintén a szabadban a kocsik mellett.

Térkép: Olympus panoráma térképe

Szeptember 4.  Irány a Volosz félsziget.

A makadám úton való lejövet után a tengerparton gyorsan rátaláltunk Járási Laciékra, majd egy kiadós fürdés után indultunk tovább Larissa, Volos városokon keresztül a kiszemelt félszigetünkre. Volos városka után a tengertől egyre magasabban és távolabb  hegyi utakon kanyarogtunk, mire nagy nehezen Milína városkánál újra megtaláltuk a tengert és az olajfa ligetben lévő kempingünket.

Térkép: Volosz-félsziget

Szeptember 5 – 7. Nyaralás az Égei-tenger partján.

Az Égei tenger belső öblében a kellemes nyaralást, egy egész napos motorcsónak túrával is kiegészítettük. Kétszer 5 fős csapatokban összesen 10 órára vettük bérbe a motorcsónakot összesen 7080 Drachmáért.

Priskin Istvánék közben egy kétnapos Athéni városnéző túrát is közbeiktattak úgy, hogy visszafelé a Meteóráknál beszéltünk meg találkozót.

Az Athéni városnézésről Priskin István beszámolóját ide szeretném beilleszteni.

Szeptember 8-án mi is elindultunk a Meteórák felé, Kalambakában a városi kempingekben nem találtunk rájuk, így a homokkő tornyokat megkerülő út közelében vadkempingezés mellett döntöttünk, olyan szerencsésen, hogy Priskin Istvánék mellett vertük fel a sátrainkat.

Szeptember 9-én Meteora kolostorok

Hatalmas, több száz méter magas hordalékkúpok magasodnak az ég felé, némelyik csúcsán kolostor áll. A 21 kolostorból hatot lehet meglátogatni.
A kolostorok közül a különálló szikla tetején álló Szent Háromnság kolostort és a Nagy Meteora kolostort sikerült belülről is megismerni.

Délután elindultunk haza felé, még egy rövid fürdés után a nagy meleg miatt az éjszakai autózás mellett döntöttünk, ami szerb területen a nagy köd miatt még az autópályán is elég fárasztó volt.

2009. augusztus Montenegró, Durmitor túra és Adria

december 06, 2009 By: admin Category: Kirándulások, Magashegyi túrák

Montenegró, Durmitor túra és Adria 2009. augusztus 7 – 15.

Képek a PICASA képtárban.
Válogatás: Szikora Mihály, Svanda Zoltán, Gyebrovszki Tamás, Karsai Mihály fotóiból.

Crna Gora é. részén emelkedik a Durmitor-hegység, a karsztos Dinári-Alpok egyik legmagasabb tagja. Az utóbbi évtizedben került a turisták érdeklődési körébe. Forgalmas útvonalaktól távoli fekvése, nehezen járható kanyon­völgyek miatti elzártsága következtében nem volt könnyű megközelíteni. Magas mészkőcsúcsai, gleccser vájta karsztos völgyei, nagy tengerszemei, szép fenyvesei, csaknem függőle­ges sziklafalai a turistáknak és hegymászóknak, a Tara-folyó pedig a kajakozóknak kínál változatos élményeket, túralehető­ségeket.

Résztvevők:

Svanda Zoltán, Szabó Eszter, Gyebrovszki Tamás, Kovács Éva,
Szikora Mihály, Szikora Mihályné, Szikora Csenge, Karsai Mihály

Svanda Zoli munkahelyi elfoglaltsága miatt egy nappal később, csak augusztus 7-én pénteken tudtunk elindulni.

2009. augusztus 7. péntek: utazás két személygépkocsival, Békéscsaba – Szeged – Tiszasziget ( Hun – Srb) – Újvidék – Szabács – Valjevo – Uzice – Nova-Varos – Prijepolje – Juncevi (Srb – Crna) – Plevlja – Durdevica Tara – Zabljak (646 km) útvonalon.01-10-P1050449

Térkép: Mentenegró Északi része

A Uzice – Nova-Varos közötti szakaszt kivéve szinte végig mellékutakon, kis forgalomban egyenletes jó tempóban tudtunk haladni, így este 7 óra körül elértük Đurđevićánál Tara kanyont átívelő hidat,majd hídon átkelve Zabljak után egészen hamar megtaláltuk a kempingünket is.

Szálláshely: Zabljak, Autokamp Ivan do http://www.autocamp-ivandom

09-10-P8100176 Cijene po danu boravka / Daily prices in EURO 

Osoba / Person                       2,00
Sator / Tent                             2,00
Automobil / Car                       1,00
Struja / Electric power 2,00
Tax:
Odrasli / Adult   (13-18 old)    0,50  (0,25)
Tel:      +382 69 041749
Email: r.sibalic@gmail.com

sátrak felállításával szürkületben végeztünk.

2009. augusztus 8. szombat: Bemelegítő túra a Medve-hegyre:

A kempingtől rövid sétával lementünk az 1416 méteren fekvő02-01-P1050453 Fekete-tó (Crno jezero) tóhoz, ahol hegyi futóversenyre készülődőkkel találkoztunk. A reggeli párás, ködös időben csak sejteni lehetett, milyen csodás lehet, a hegyek övezte tó környezete. Első emelkedő után, a Točak-forrásnál (1540) tartottunk pihenőt. Aztán továbbra is erdőben haladtunk a Mioc poljanánál (1569m) lévő elágazásig, amit elsőre nem vettünk észre, így újabb félóra gyaloglás után a Vodana Poljana tisztásnál a Savin Kuk csúcs alá vezető ülőszékes felvonó alsó állomásán kötöttünk ki. Visszafelé már figyelmesebben haladva megtaláltuk a Mioc poljanánál levő útelágazást, amit a földön kis kövekből kirakott nyíllal jelöltek.02-40-P1050518

Tovább már víznyelő töbröket kerülgetve egyre ritkább lombos- és fenyőerőben emelkedtünk felfelé a Strugánál levő (1920) elágazásig, illetve kicsivel előtte egy áfonyásig, ahol én leváltam a csoporttól. Az előző egész napos vezetés miatt a bemelegítő túrát az áfonyásban és a Fekete-tó melletti étteremben sörözéssel fejeztem be.

A csapat többi tagja a Strugánál levő útelágazás 02-50-P1050501után már gyalogfenyők és szilák között szerpentinezett fel a Medved gerincére (2170m), majd egy kis szakaszt a gerincen felfelé a jobb tájékozódás érdekében. Lefelé a Lokvice völgye felé egy egészen meredek, sziklás és törmelékes úton sikerült lejutniuk a völgy aljára, majd azt hosszan keresztezve Fekete-tóhoz (Crno jezero) vezető turistaútra, és este 7 óra körül a kempinghez.    Térkép: Durmitor 1:50000 1. rész

2009. augusztus 9. vasárnap: Durmitor Bobotov kuk csúcs 2523 m megmászása:

Reggeli után a két személygépkocsival Zabljak után a térképen jelölt útról leterelve 03-30-P8090155Moticki Gaj üdülőterületen keresztül (az előző napi ülőfelvonó alsó állomása közelében) egy aszfaltozott 3,0 széles erdei úton03-40-P1050573 jutottunk el a Poscenska dolinához, majd a völgy végén a Sedlo (1907m) hágóhoz, a gyalogtúra kiinduló pontjához.. Első jelentősebb emelkedő, az Uvita greda sziklaszoros után egy füves hegyoldalon tartottunk pihenőt, majd tovább a Surutka völgyteknőben megtaláltuk a kijelölt magashegyi sátortábor helyét, kis firnes hómezőn csúszkáltunk egy kicsit. A Fogacskák (Zupci) gerinc lábánál 2140-en befordulva ritka látvány tárult szemük elé. Az egykori tengerfenék üledékeiből hullám alakban rétegződött hegyoldal innen valóban nagyon jól látható.03-60-P1050588 Újabb pihenő után kényelmes ereszkedés következett a Zeleni vir (2028m) hegyi tóhoz, majd erős emelkedőn és szemerkélő esőben kaptattunk fel a Danilova pločához, egy emlékműhöz, majd sziklás-füves szerpentinen  Lučina previja (2351m) nyeregbe. 03-60-P8090173Letettük hátizsákjainkat és kabáttal, csúcscsokival felszerelkezve indultunk neki a csúcsnak. Először csak gyaloglás, majd a déli-gerinc bemetsződésétől kitettebb I.-es mászóúton, többnyire kapaszkodós harántolás következett a 2523 méteres Bobotov kukra. A gerinc bemetsződéstől a csúcsig végig gyönyörű volt a panoráma a tiszta, kissé párás időben. Térkép: Durmitor 1:50000 2. rész

Egymás és a csapat fotózása, a csúcskönyvbe történő bejegyzés után elindultunk vissza a Sedlo hágóba a felmenettel azonos úton.

2009. augusztus 10. hétfő: Autós túra a Sedlo-hágón keresztül a Piva és a Tara kanyonhoz, majd tovább utazás Budva felé.

A meteorológiai előrejelzés szerint a keddi napon frontátvonulás és jelentős eső volt várható, ezért olyan autós túrát találtunk ki, amellyel egyben a vihart megelőzve tengerpartra is eljutunk.

04-10-P1050607 04-10-P1050604

Délelőtt végig ragyogó napsütésben 3,0 m széles, elég jó állapotú hegyi utakon és a teljesen hibátlan IGO8-as navigációs rendszerrel sikerült Zabljak – Sedlo hágó – Trsa – Pluzine közelében a Piva kanyonig eljutnunk.

A Tara folyó a Šcepan Polje-i határátkelőhelynél ömlik a Pivába, együtt alkotják meg a Drínát, mely folyó a Balkán legnagyobbika. A Piva folyó kanyonja 900 méter mély. 1970-ben építették meg a 220 méter magas gátat, a Plužine falvat elárasztották, a főút mellett építették meg a Piva szállót.

A mesterséges tó nem csak a nagyságáról lett híres hanem a kanyon szépségéről is. A víz színe smaragd kék, mely csodálatosan tárul elénk amikor a nap rásüt.

A Piva kanyonban lefelé több fotózás 04-40-P8100194után elértük a Šcepan Polje-i határátkelőhelynél és a határőrök segítségével a Tara kanyonba vezető utat. A kanyon fölé több száz méteres magasságba felkapaszkodó műútról az Grab kempinghez vezető makadámút elején említették, hogy a 3 km-es útszakaszon csak terepjáróval javasolt közlekedni, ami az út utolsó 200 – 300 m-es szakaszára talán igaz is. A rafting túrák kedvelt állomásán mi is kipróbáltuk a helyi ízeket, megcsodáltuk a vadul hömpölygő folyót és a folyón lecsorgó raftig csapatokat. Térkép:  autóval a Piva és a Tara kanyonhoz , Tara-kanyon Grab kemping

Az egy nappal későbbi indulás miatt már otthon eldöntöttük, hogy az egy napos raftingolást, annak ellenére kihagyjuk, hogy sikerült pontos információkhoz jutnunk

(Travel agency Anitra + 381 / 83 200 598, www.tara-grab.com, anitra@cg.yu, képviselőjük: Pénzes Endre 1072 Budapest Rákóczi út 16/V./5 Tel./Fax.: +36 1 266-4659, +36 1 268-1055, e-mail: pendre@t-online.hu)

Délután megküzdve az első 300 m-es 20%-os meredekségű murvás útszakasszal, vissza menetben is megcsodáltuk a Tara és a Piva kanyonokat, majd Niksic után letértünk a főútról és elindultunk az Ostrog sziklatemplom felé.

05-40-IMGA0947A hatalmas szikla oldalába beágyazott kolostor egyedi látvány, amely Ostrog Nikisic és Podgorice között van, kicsit közelebb Niksichez. A hegyi, kb 10 km-es kátyús, gödrös, szerpentines néhol csak egy nyomú, korlát nélküli sziklába vágott út vezet fel a templomokhoz. Végig zuhogó esőben egy-egy villámlással kísérve jutottunk mintegy 500 – 600 m-es emelkedő után az alsó templomhoz, majd rövid tanakodás után a gépkocsikkal végigmentünk a felső templom előtti parkolóig.  Zabljaktól 250 km utat tettünk meg.

A templom látogatása ingyenes, egy kis kitérőt megér, ha valaki arrafelé jár kocsival, tényleg lenyűgöző a templom maga és a kilátás is.

A zuhogó eső és a zarándokhelyen lévő matracos fekhelyek miatt a kolostorban töltöttük az éjszakát. Pontosabban Svanda Zoli és Eszter a gépkocsiban, Gyebrovszki Tamás, Éva és Én az árkádos folyósón matracokon, a Szikora család az emeletes ágyas 40 férőhelyes szobában matracokon éjszakázott. Igazi zarándokhelyhez híven éjszaka minden szálláshely, a folyosó, sőt az udvar kövezete is teljesen megtelt a matracosokkal.

2009. augusztus 11. kedd: Utazás az Adriára és szállás keresés.

Reggel kipihenve Danilovgrad – Podgorica – Szkadári-tó – új közúti alagút – Petrovac útvonalon jutottunk az Adria partjára.

Az utunk során érintett Szkadári-tó rövid ismertetője:

Európában az utolsó élőhelye a Pelikánoknak, a legnagyobb madár rezervátum Európában, az egyik legnagyobb édesvízi mocsár a Mediterránon, a legnagyobb tó a Balkánon, a legnagyobb természeti és történelmi attrakció Montenegróban. A tó a zeti szkadári völgyben helyezkedik el 7 kilométerre a tengerparttól. Két harmada a tónak Montenegróé, egy harmada pedig Albániáné. A vízterület mennyisége függ a víz állástól, 370 – 530 km2. A montenegrói rész 40000 m2, nemzeti parknak lett nyilvánítva. A tó egyes részei a tengerszint alatt találhatóak, ezekből a helyekből van vagy 30 darab, „ szemnek” nevezték el őket. A legmélyebb szem a Radus, mélysége 60 méter. A tó átlagos mélysége 6 méter. Vitorlázás közben gyönyörködhetünk a szépséges partokban, szigetekben, félszigetekben. A partjait mocsaras, sűrű növényzet szövi át. Megtalálható a sárga és a fehér gesztenyefa is. A déli fele köves, itt vadgesztenye fák vannak.

06-10IMGA0026A nap nagy részében a Budvai Riviera kempingjeit kerestük fel, hogy a lehető legjobb szálláshelyet megtaláljuk. Keresés közben eljutottunk Bigova halászfaluba is, ahol alig tudtunk a gépkocsikkal megfordulni, végül Svanda Zoliék Budva melletti Uvala Jazz kempingben  a sátrazást választották, a többiek a kempingtől egy kilométerre (Vojo Ljubanovic, tel: 382 – 33 – 463184) légkondicionált panzióban találtunk Gyebrovszki Tamásnak köszönhetően olcsó (8 Euró/éjszaka) szálláshelyet. Ostrog templomtól 151 km tettünk meg. Térkép: Montenegró Déli része

2009. augusztus 12. szerda: Kirándulás a Kotori öbölbe, hajókázás Perastra.

07-10-10-P1050686Autós kirándulással felkerestük Kotor városát, a várfalakkal körülvett belvárost a kikötőt.
Szerencsére találtunk egy kedvezményes árú 4 órás hajó kirándulást a Kotori-ölbön keresztül Perast városba és a vele szemben hajóroncsokra épített mesterséges szigetre 07-20-IMGA0995és templomhoz.
Gyebrovszki Tamás a 10 Eurós hajójegyből is próbált lealkudni egy keveset, de a hajóskapitány hajthatatlan volt.

Kotori öböl, Európa legdélebbi fjordja

Akár hajóval, akár szárazföldi úton érkezünk a Boka Kotorska vidékére, ugyanaz a csoda történik velünk, a vidék elvarázsol bennünket, és ha elutazunk a varázslat az örökre megmarad. Az utazó úgy látja mintha a hegyek széttörtek volna és engedték volna, hogy a tenger közéjük folyjon. Ez a legdélebbi fjord Európában.

07-25-P8120241 07-30-P1050712

A part menti keskeny úton autózva a magas hegyeket csodálhatjuk meg, a hegyek megvédik a tengerpartot a hűvös hegyi klímától. Ez miatt a vidék igazi mediterrán hangulatot sugall, agavé, pálma, mimóza, leander, kivi, gránátalma, gyógynövények. Míg a hegyek csúcsain hó van, lent a völgyben virágoznak a rózsák. Az öböl a természet által lett kialakítva 4 kisebb részre, hercegnovi, risani, kotori és tivati részre. Mint apró gyöngyszemek a partjai mentén pici városok alakultak, őrizve a történelmet,szépséget, művészetet. Kotor ősi tengerparti és kulturális központ. Évszázadokon keresztül fontos kereskedelmi csomópont volt. A háttérben a hegyek védelmét élvezi, az óváros vastag falakkal vette körül az ott élő embereket és a várost.

Este Budva központját kerestük fel, a várfallal körülvett hangulatos régi városrészt, a kikötőben lehorgonyzott luxus jachtokat, hajókat és nem utolsó sorban a mutatványosokat.  Térkép: a Kotori ölbölről és Zanjicáról

2009. augusztus 13. csütörtök: Kirándulás a Zanjici öbölbe hajós kirándulás a „kék barlang” és a Mamula börtönszigetre.

A GPS segítségével, keskeny elhagyott utakon sikerült rátalálni az aranyos Zanjici-öbölre, ahol rövid alkudozás után egy nagyobb motorcsónakot sikerült kibérelni a „kék-barlang” és a „Mamula” sziget felkeresésére. 08-10-IMGA0057A belgrádi származású hajóskapitány hűtőládájából borok mellett egy kis pálinka is előkerült hangulatjavítási célzattal.

Kék barlang

Herceg Novitól 5,4 tengeri mérföldnyi távolságra van a Kék barlang, a Žanjić kirándulóhely közelében.A barlang a Zlatna luka szurdok és a Mokra gora fok között helyezkedik el. Igazi attrakciót nyújt a turisták számára, a hajók rendszeresen közlekednek a nyári szezon alatt egész nap.

08-20-P8130274A Kék barlangba két bejáraton át juthatunk be, az egyik igen széles, de alacsony, a másik bejárat pedig az ellenkezője. A turista hajók a szélesebb bejáratot használják a biztonságosabb hajózás miatt. Amikor a tenger nyugtalan akkor a hajók nem indulnak el a barlangba. A barlang területe igen nagy, egyszerre több hajó is elfér benne. A víz mélysége a barlangban 3 – 5 méter, a barlang magassága 9 méter. A különlegessége abban van, hogy a tenger itt hihetetlenül tiszta, a barlang falairól visszatükröződik a beszűrődő napfény és a vizet csodálatos kékre színezi, ezért kapta a Kék barlang nevet. A hajók megállnak a barlangban így a turista lehetőséget kap arra, hogy megfürödjön a csodálatos világoskék vízben.08-50-IMGA0110

A kék barlangon való oda – vissza átcsónakázás után hosszabb időre a Mamula szigeten kötöttünk ki. Az olaszok által épített omladozó várbörtön bejárása, megmászása után egy igazi sziklás tengerparti fürdés következett, majd visszatértünk Zanjicba, ahol a nagy homokos, apró kavicsos tengerparton folytattuk a fürdést.

2009. augusztus 14. péntek: Utazás haza Budva – Petrovac – a régi kanyargós hegyi úton – Szkadari-tó – Podgorica – Kom hegy lábánál a Tara forrásvidéke – Kolasin – Mojkovac – Bijelo Polje – útvonalon, majd Nova Varos tankolás után, Kokin Brod víztározó mellett tartottunk hosszabb pihenőt. Sült hal elfogyasztása után úgy-ahogy végre felébredtem, de Uzice után sajnos hibáztam és a mellékutak helyett a főutakat választottam. Kragujevác – Belgrád felé indultunk el, hogy a főutakon, illetve az autópályán gyorsabban hazaérjünk, ami nagy tévedés volt, mert 100 km-eken keresztül csak araszolni lehetett és a Belgrád előtti autópálya kapunál is 50 percet várakoztunk. Éjfél után még Szerbiában megtudtuk, hogy a Röszkei határnál újabb 2-3 órát várakozhatunk, ezért a Tompai határátkelő felé 50 km-t kerülve, 21 órás vezetés után hajnali 4 órára Békéscsabára érkeztünk (872km).

Térkép:  Montenegró Déli része , Montenegrő Északi része.

Utazás 2032 km, parkolás, autópályadíj össz: 55000 Ft
(Opel Vectra ár)
13800 Ft / fő
Szállás kempingben, magánháznál
Zabljakban.      4,00 Euro/fő/éj * 3 éj 3600 Ft
Ostrog sziklatemplomban  1 éj  ingyen
Budván            8,00 Euro/fő/éj  * 3 éj 7200 Ft
Hajókázás a Kotori öbölben      10 Euró / fő 3000 Ft
Csónakázás kék barlanghoz        4  Euró / fő 1200 Ft
Összes költség étkezés nélkül 28800 Ft / fő

Montenegró térképek: 1:25000

http://www.avijacijabezgranica.com/karte/CG/
http://www.avijacijabezgranica.com/karte/CG/Durmitor%20sjever.jpg
http://www.avijacijabezgranica.com/karte/CG/Durmitor%20jug.jpg

Durmitor GPS koordináták:

Crno jezero, tóparti étterem N 43° 8,891′ E 19° 5,855′ 1416 m [GCBOBO+étterem]
Sedlo nyeregbe 1907m
N 43° 5,914′ E 19° 3,036′ 1907 m [GCBOBO+parkoló]
Zeleni vir 2028m
N 43° 7,345′ E 19° 2,366′ 2028 m [GCBOBO+fürdő]
Lučina previja 2351m
N 43° 7,608′ E 19° 2,176′ 2351 m [GCBOBO+kereszt]
Bobotov kuk 2523m
N 43° 7,688′ E 19° 2,087′ 2523 m [GCBOBO+hegycsúcs]

2008. május BIHAR-hegység túra

november 21, 2009 By: admin Category: Kirándulások

2008. május 9-12. BIHAR-hegység túra

Képek a PICASA képtárban.
Válogatás: Molnár Jenő, Novák Mátyás, Nagy Norbert, dr. Szabó Zita, Rajkó Zsanett, Paulik Mihály, Paulik Tamás, Malatyinszki Gyöngyi, Karsai Mihály fotóiból.

Indulás: pénteken reggel 6,30-kor Békéscsabán Sportcsarnok előtti MOL töltőállomás elől, ami mindjárt nem volt zökkenő mentes, mert Benkő Misiék csapatából az egyik személygépkocsi környezetvédelmi zöld kártyája lejárt, így reggel azt kellett intézniük.

Utazás: Békéscsaba – Sarkad – Nagyszalonta – Belényes – Pietroasa – Boga-telep – Pádis-fennsík – Glavoj erdészház – Csodavár turistaház, személygépkocsikkal.bihar_08_01

Szállás: Csodavár turistaház több ágyas szobáiban:
Elérhetőség: 0040-740-104-838  0040-721-123-063
Codrean Tünde zonapadis@yahoo.com
Ár: 40 Lei/fő/éjszaka
Étkezés: egyénileg, a turistaház éttermében, vagy közös bográcsos vacsorafőzéssel.

Program:

2008.05.09-én pénteken megérkezés után délután az első csapat abihar_08_03 „Csodavár” fölső peremét járta körbe, majd a Glavoj erdészház, Ponor forrás és Ponor rét érintésével érkezett vissza a szálláshelyre. Benkő Misiék is 2 órával később sikeresen megtalálták a turistaházat, de telefon kapcsolat hiányában ők a Csodavár alját keresték fel.
Előre megrendelt vacsora: bográcsgulyás és tiramisubihar_08_04

2008.05.10-én szombaton a nagyobbik csapatrész a Szamos-bazárt választotta úti célul. A Szamos bazárhoz vezető úton kb. 1 km-re a turistaút kezdetétől a személygépkocsik hóakadályban fennakadtak, így innen kezdtük a gyalogtúrát.bihar_08_17

Az Aragyásza barlang bejáratához már mély hóban, többen hócsúzdázva jutottunk le. A nagy hóra való tekintettel a barlangot felülről kerültük, így jutottunk a bihar_08_06Fortuna ligethez, majd térdig és derékig beszakadozva mély hóban, idén valószínűleg elsőként a Belvedere csúcsra. A visszaúton a Medúza-zug bejáratánál úgy tűnt, hogy a kemény havon fel és az Aragyásza barlangon keresztül könnyebben és gyorsabban haza térhetünk. A felmenettel nem is volt gond, de a barlangon belül a Nagy-Ablaknál 10-15 m magas jégfalba ütköztünk, így maradt a visszaút és a barlang felső megkerülése,

bihar_08_07Kisebbik csapat az Elveszett világot kereste fel és megjárta a Mócok-templomát is.

Előre megrendelt vacsora: csorba leves száraz paszujból füstölt hússal, disznó-húsból flekken, mics és savanyúság.

2008.05.11-én vasárnap az Eszkimó-jégbarlangot kerestük fel, ahol saját kötelünk segítségével sikerült a jégre leereszkedni és visszajönni. bihar_08_09Tovább a Galbina-szirten egy kis jégeső még ijesztgetett minket, de a Glavoj erdészháztól a Csodavár aljához már napsütésben érkeztünk. bihar_08_10Visszaúton még felkerestük a Hamlet-barlangot is. Benkő Misiék délután, akik első nap bejárták már a Csodavár alját az Elveszett világ felé kirándultak.

bihar_08_14Előre megrendelt vacsora: pisztráng, puliszka és savanyúság. Vacsora után Lendvay Sándornak a szakácsunknak külön megköszöntük a remek ételeket.

2008.05.12-én hétfőn gépkocsikkal a visszaúton vezetővel és karbid lámpákkal felkerestük a Mézgedi cseppkő-barlangot.bihar_08_16

Résztvevők
Dr. Szabó Zita, Boros László, Gyulavári Pál, Gyulaváriné Rajkó Zsanett
Boros Anikó, Bohák János, Boros András, Lipták Andrea
Paulik Mihály, Paulik Mihályné Erzsike, Paulik Tímea, Kádár Tünde
Karsai Mihály, Gyebrovszki Tamás, Kocsor Szilvia, Szendi István
Novák Mátyás, Novákné Sólyom Ilona, Novák Tibi
Benkő Mihály, Benkő Zsófia, Gönczi Katalin, Balla Diána
Szegi Katalin, Simon Katalin, Nagy Norbert, Kovács Endre,
Kovács Péter, Breznyik Zsolt, Vas László, Károlyfalvi Zsolt
Molnár Jenő, Budiczky Ágnes, Molnár Katalin
Mistyurik Éva, Malatyinszky Gyöngyi, Dávidné Carutasu Gabriella

Házigazdák
Mr. Liviu Toma tulajdonos
Levenday Sándor szakács Nagyvárad, Sucevei str. 53.

1984. július, augusztus PIRIN hegység, Fekete-tenger

november 04, 2009 By: admin Category: Kirándulások, Magashegyi túrák

1984. július 27 – augusztus 12. PIRIN hegység, Fekete-tenger

Előkészületek során Dura Lajos budapesti hegymászó részletes ismertetője és vázvonalas turista térképe alapján elkészítettük a saját térkép vázlatunkat.
Utazás:       Hat hónap alatt „Nyicsevo” segítségével felújított Skoda mikrobusszal, amely az indulás előtt egy héttel, a pécsi próbaúton Mecseknádasdi szerpentinig volt hajlandó előre menni. Onnan autómentővel jutottunk vissza Szekszárdra, majd haza. A másik jármű egy Dácia volt, amely egyben autómentő feladatot is ellátott.
Rengeteg csomag miatt a délutáni több órás bepakolási kísérletek után végre pótkerék (és belső tartalék gumi) nélkül a Skoda mikrobusz is el tudott indulni a nagy kalandra.

Útvonal:      Békéscsaba – Temesvár – Orosova – vaskapu – Calafat – komp – Vidin – Lakatnyik, Iszker áttörés – Szófia – Rilai kolostor.800 km.

Szállás:       végig sátorban.

Program:
Július 27 – 28. Éjszakai utazás: Békéscsaba – Temesvár – Orosova – vaskapu – Calafat – komp – Vidin – Lakatnyik, Iszker áttörés – Szófia – Rilai kolostor, 800 km után kempingben sátrazás.
Július 29. Továbbutazás Banszkón keresztül a Binderica kempinhez. Banszkó után a szerpentinen derült ki, hogy a mikrobusz nagyon utálja az emelkedőket, úgy 200 m szintenként felforrt a hűtővize, így a mikrobuszt megelőzve többen gyalog tettük meg az utat a kempingig.
Július 30. Binderica (1810) – Kis Todorin (2710) – Todorin (2746) – és vissza, 18 km.
Este Márta napot ünnepeltünk a „kis szigeten”, ahonnan a buli végén Gácser Józsi a mikrobusz akkumulátort megmentve hanyatt beleesett a patak mederbe.
Július 31. „Orvosi segélycsapat” Gácser Józsi pálinkás dunsztkötéses lábával megjelent a Banszkói kórházban, de csak hazaérkezés után derült ki, hogy a bokájából egy kis csontdarab mégis letört. A többiek Binderica (1810) – Muratov tó (2350) – Binderica porta (2500) – Szimonjica (2516) – és vissza, 22 km-es túrát teljesítettek.
Augusztus 1. A Vihren csúcs helyett, hogy a sérültünk gyógyulni tudjon a háromnapos körutat előbbre hoztuk. Binderica (1810) – Goljam Tipic (2645) – Tevno turistaház, 25 km. Szállás az étkezőben, padokon. Újabb gondunk támadt, Márti és Edit bikinis túrája végül kisebb fokú napszúráshoz vezetett.
Augusztus 2. Tevno th. (2500) – Kamenyica porta (2600) – Demir kapuja (2480) – Dzsano (2707) – Popovó tó (2240) – Dzsengalszko porta (2500) – Demjanica turistaház (1895), 17 km-es túra közben medvebocs megfigyelés, több csoport megelőzése a szállás miatt teljesen feleslegesen, mert nekik volt lefoglalt szálláshelyük.
Szállás a padláson, matracos fekhelyeken.
Augusztus 3. Demjanica th. (1895) – Todorin porta (2580) – Binderica (1810), 14 km.
Augusztus 4. „Felgyógyult” társunkkal együtt Binderica (1810) – Vihren csúcs (2914) – ahol pikniket tartottunk, gázfőzőn palacsinta sütés, tea készítés és dinnye evés a többi turistát igen csak meglepte -.Kutelo (2908) – Koncseto nyereg (2800) –Banszki Szuhodol (2884) – Binderica (1810), 17 km.
Augusztus 5-én sátorbontás, utazás Binderica – Banszko – Plovdiv elkeveredés után autóval végig a sétáló utcán – Burgasz – Szozopol – Arkutino kemping utvonalon, 500 km, amely során a mikrobusz bal hátsó külsőgumi két szövetrétege lekopott és csak hosszabb utánjárással sikerült egy (kisebb méretű) Viktória külsőre lecserélni.
Augusztus 6 – 11. Fekete-tenger, fürdőzés.

Augusztus 11 – 12. A haza utazás több meplepetéssel szolgált. A tengerpart utáni első emelkedőben egy lovaskocsi kétszer visszaelőzött, amíg a mikrobusz hűtővizét próbáltuk forráspont alá csökkenteni. Bukarest belvárosában az éjszakai vak sötétségben végül villamos síneken is haladva sikerült egy kivilágított rabkórház előtt tájékozódnunk, majd mentős felvezetéssel rátalálni a pitesti autópályára. Igazi autós kalandok az Olt-völgyében kezdődtek, amikor a mikrobusz bal hátsó kerekére felszerelt viktória külső megbosszulta magát, mert az első defektnél az autóbelső csak hosszában volt kivehető. Juhász Miki a Dáciával vasárnap hajnali 3 órakor elindul Nagyszeben felé belsőt keresni. És vannak még csodák, pirkadatra megjelent egy agyonragasztott belsővel, amivel egészen Déváig majdnem 200 km-t tudtunk megtenni. Rutinos autószerelő csapatunk pillanatok alatt végzett a belső ragasztgatásával, ami újabb 40 km, majd 4 km folyamatos haladást jelentett. Végül egy falu közepén a ragasztóanyag is elfogyott, így Juhász Miki újabb belső keresélsére indult Arad felé, Gácser Józsi pedig a húsmentes konzerv készletét próbálta kiárusítani, miközben megfelelő autóbelsőért felkínáltuk a féltve őrzött benzinjegyeinket. A falubeliek bicikli belsőtől, traktor belsőig mindennel próbálkoztak, végül egy számmal kisebb és a teret jól kitöltő ballonos dácia belső lett a győztes, amellyel végül fél nap késéssel, de hazaérkeztünk Békéscsabára.

Résztvevők:
Gácser József,            Born Valéria,               Döge Zita,
Tóth Edit,                     Adamik Márta,            Juhász Attila,
Juhász Miklós,           Stefanik András,          Varga Csaba,
Sipos József,                Sipos Józsefné,            Balogh János,
Karsai Mihály