KTE szakmai kirándulás 2020. október 2-4.
A Közlekedéstudományi Egyesület Békés Megyei Területi Szervezete idei évre tervezett Balaton-felvidéki szakmai kirándulása
PDF állományban elérhető.
A Közlekedéstudományi Egyesület Békés Megyei Területi Szervezete idei évre tervezett Balaton-felvidéki szakmai kirándulása
PDF állományban elérhető.
2012. szeptember 20-23.
Szlovénia 2012. KTE túra | BOVEC, Alp Hotel | |||
2012. szeptember 20-23. | ||||
Szoba | Ssz | N é v | KTE szakcsop. | Busz |
2 | 1 | Szabó István | gkv | A |
2 | 2 | Dr. Lukácsi Krisztina | hatósági | A |
1 | 3 | Kotmájer Adrien | utaskísérő | A |
3 | 4 | Zima Pál | gkv | B |
3 | 5 | Szabó Imre | vasúti | A |
3 | 6 | Karsai Mihály | hatósági | B |
2 | 7 | Papp István | utaskísérő | B |
2 | 8 | Virág Mihály | közúti | A |
2 | 9 | Dobókői György | hatósági | A |
2 | 10 | Dobókői Ágnes | hatósági | A |
2 | 11 | Dr. Szeberényi Andor | hatósági | A |
2 | 12 | Dr. Szeberényi Andorné Sárika | hatósági | A |
2 | 13 | Szalai György | Eger KTE | A |
2 | 14 | Szalainé Knapp Ildikó | Eger KTE | A |
2 | 15 | Tarné Tomcsenka Zsuzsanna | autóbusz | B |
2 | 16 | Tar Imre | autóbusz | B |
3 | 17 | Dudás György | autóbusz | B |
3 | 18 | Dudás Attila | autóbusz | B |
3 | 19 | Dudásné Bertók Margit | autóbusz | B |
2 | 20 | LipcseiMarianna | autóbusz | B |
2 | 21 | Sznyida László | autóbusz | B |
2 | 22 | Gémes Tibor | autóbusz | B |
2 | 23 | Tóth Ágnes | autóbusz | B |
2 | 24 | Kocziszky Mátyásné | autóbusz | B |
2 | 25 | Kocziszky Mátyás | autóbusz | B |
2 | 26 | Zsibrita János | autóbusz | B |
2 | 27 | Zsibritáné Szabó Mária | autóbusz | B |
2 | 28 | Horváthné Kovács Zsuzsanna | emberi tényező | A |
2 | 29 | Horváth László | emberi tényező | A |
2 | 30 | Sáli János | emberi tényező | A |
2 | 31 | Sáli Jánosné | emberi tényező | A |
2 | 32 | Pozsár József | emberi tényező | B |
2 | 33 | Pozsár Józsefné | emberi tényező | B |
3 | 34 | Pap András | emberi tényező | A |
3 | 35 | Galló Ágnes | emberi tényező | A |
3 | 36 | Pap Kristóf | emberi tényező | A |
2 | 37 | Hugyeczné Dr. Varga Magdolna | emberi tényező | A |
2 | 38 | Bagyinkáné Győrfi Zsuzsanna | emberi tényező | A |
2 | 39 | Szabó János | közúti | A |
2 | 40 | Szabó Jánosné | közúti | A |
2 | 41 | Tuska Mihály | közúti | A |
2 | 42 | Tuskáné Papp Erzsébet | közúti | A |
2 | 43 | Nagy Béla | közúti | A |
2 | 44 | Nagy Béláné | közúti | A |
2 | 45 | Kucsara Tibor | közúti | A |
2 | 46 | Róka Matild | közúti | A |
2 | 47 | Vanyó Anna | közúti | A |
2 | 48 | Kiss Sándor | közúti | A |
2 | 49 | Megyik András | közúti | A |
2 | 50 | Liptákné Kovács Ibolya | közúti | A |
2 | 51 | Szénási György | közúti | A |
2 | 52 | Szénásiné Gyeraj Mária | közúti | A |
2 | 53 | Hunya Péter | közúti | A |
2 | 54 | Hunya Péterné | közúti | A |
2 | 55 | Carutasu Gabriella | hatósági | B |
2 | 56 | Lászlóné Virágh Annamária | hatósági | B |
3 | 57 | Sándorné Óré Erzsébet | vasúti | A |
3 | 58 | Gortkó Pálné | vasúti | A |
3 | 59 | Tóth Lászlóné | vasúti | A |
2 | 60 | Szűcs Éva | vasúti | A |
2 | 61 | Szalay Veronika | vasúti | A |
2 | 62 | Szabó Ferenc | vasúti | A |
2 | 63 | Szabóbé Búza Erzsébet | vasúti | A |
2 | 64 | Herflich György | vasúti | A |
2 | 65 | Herflich Györgyné | vasúti | A |
1 | 66 | Tamás Péter | vasúti gépész | B |
2 | 67 | Dékányné Nagy Aranka | vasúti gépész | B |
2 | 68 | Dékány Zsigmond | vasúti gépész | B |
2 | 69 | Orbán-Szirbucz Zsófia | vasúti gépész | B |
2 | 70 | Szirbuc Valéria | vasúti gépész | B |
2 | 71 | Juhász Pál | vasúti gépész | B |
2 | 72 | Juhászné Kecskeméti Ildikó | vasúti gépész | B |
2 | 73 | Pavelka Éva | vasúti gépész | B |
2 | 74 | Wieszner Vilmos | vasúti gépész | B |
2 | 75 | Povázsai Pál | közúti | motor |
2 | 76 | Povázsainé Bartók Éva | közúti | motor |
2 | 77 | Fábián Tamás Mihály | közúti | motor |
2 | 78 | Tóth Gábor | közúti | motor |
2 | 79 | Zsilák Mihály Pál | közúti | motor |
2 | 80 | Gajdácsné Jusztina | közúti | motor |
2012. szeptember 20 – 23. KTE Szlovén kirándulásKTE szakmai kirándulás 2012. szeptember 20 – 23. TERVEZET – 2. változat A Közlekedéstudományi Egyesület Békés Megyei Területi Szervezete részéről A Júliai-Alpok Szlovénia legmagasabb hegysége, egy része Olaszországhoz tartozik.
A Júliai-Alpok szlovén részén, 838 km2-nyi területen 1981. május 27-én hozták létre a Triglav Nemzeti Parkot (korábban csak a mintegy 20 ha területű Triglavi-Hét-tó völgye élvezett különleges védelmet). A nemzeti park irányító központja Bledben található. 2012. szeptember 20. csütörtök: Utazás Békéscsabáról a Kloki’Transz autóbuszával – Kecskemét – Maribor – Klagenfurt – Wörthi tó – után Tarvision át (Olaszország) – Bovec útvonalon, több mint 800 km-es utazás. Szállás és félpanziós ellátás Bovec Alp Hotel szállodában. Autóbuszok tervezett ülőhely beosztása Szállás: Bovec Alp Hotel, http://www.alp-hotel.si/ Hotel Alp Bovec-ben, központi helyen található szálloda nyári és téli sportok széles választékát kínálja, és tökéletes kiindulópont a környék természeti szépségeinek megismerésére. Ha aktív nyaralást szeretne, mely az egész család számára tartogat megfelelő kulturális, történelmi és egyéb izgalmas programot, akkor Bovec és környéke mindezt biztosíthatja. A2 étterem és a bár kényelmes helyszínei egy fárasztó nap utáni pihenésnek, a helyi konyha különféle specialitásait élvezve.
2012. szeptember 21. péntek: Trieszt Miramare kastély, a Koperi kikötő és fürdés az Adrián.
Reggeli után autóbusszal végigmegyünk a Soca (magyarul az Isonzó) völgyén, majd a Trieszt melletti Miramare kastélyt keressük fel.
Miramare kastély:
“Trieszt egyik gyöngyszeme a hófehér márványból épült romantikus hangulatot árasztó palota. Az épület eredetileg a Habsburg uralkodóház megrendelésére épült. Építését Carl Junket építész álma alapján 1856-ban kezdték meg s már 1860-ban be is fejezték a tenger mellet közvetlenül magasodó építményt. A gyöngyként ragyogó épületnek legalább olyan híres a parkja, mint maga a palota. Az egykoron sivár területen most búja zöld, valamint virágzó növények találhatók. Az építettők igényének megfelelően épült építmény a szórakozás és kikapcsolódás helyszínévé vált, s a Habsburg gyökerekkel rendelkező Miksa és Sarolta boldog, önfeledt napokat töltött itt. A kastély története a II. világháborút követően nagy fordulatot vett, a Habsburg birodalom bukása Trieszt városának Olaszországhoz valócsatlakozása maga után vonta, hogy a Miramare-kastély is olasz tulajdonba, az állam tulajdonába kerüljön. A tulajdonosváltás funkcióváltást is eredményezett, ma a fehér ház múzeumnak nyújt otthont. A Habsburg tulajdonosokra már csak a korabeli stílusban meghagyott szobák emlékeztetnek. Látogatásunk során mindenképpen tekintsük meg a zeneszobát, a Cesare dell’ Acqua alkotásait bemutató helyiséget, valamint a trónteremet. A palotát körülövező kertet is érdemes részletesen szemügyre venni. A fehér hattyúkat vonzó, valamint a fehér lótuszvirágokkal benőtt tavacskák hangulata igen megnyugtató szívnek és léleknek. A gondozott növények között bújik meg a Castelletto, valamint a Novara aprócska épülete.”
Trieszti részletes városnézés lehet fakultatív program a kikötő látogatás és a fürdés helyett. Autóbuszos rövid városnézéssel a tengerparti sétány mellett érintjük a legszebb helyeket, majd 13,oo-órától helyi vezetővel megismerkedünk a Koperi kikötővel. Délután további részében felkeressük Szlovénia legszebb tengerparti városát Portorozst és az időjárás függvényében a strandját is. Trieszt, http://www.bibione.com/hu/content/pag/Trieszt_66.aspxEgy vàros melyet nehéz definiálni: közép-európai varázslatos útkereszteződés, amely olyan írókat érintett meg, mint Italo Svevo, Umberto Saba es James Joyce.
Trieszt közszemlére teszi különleges kincseit: Winckelmann síremlék a Művészeti és Helytörténeti Múzeumban, Tiepolo festményei a Sartorio Múzeumban, a Milánói Scala utàn a legjelentősebb színházi örökségek láthatók a Morpurgo Múzeumban, modern művészeti galéria a Revoltella Múzeumban, Antonio a dinoszaurusz, az egyetlen épen megkövesedett dinoszaurusz a Várostörténeti és Természeti Múzeumban.
Koperi kikötő meglátogatása: http://www.luka-kp.si A koperi kikötő egy kombinált rendeltetésű kikötő Szlovéniában, az Adrián. A terület közel esik a Közép- és Kelet-Európát a földközi-tengeri térséggel, a Szuezi-csatornával és a távol-kelettel összekötő főbb szállítási útvonalakhoz, és ez tette lehetővé a koperi logisztikai és disztribúciós központ fejlesztését. A kikötő Közép- és Kelet-Európa összes országával közvetlen kapcsolatban áll, Szlovénián keresztül Ausztriával, Magyarországgal, Olaszországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Dél-Németországgal, Lengyelországgal, és a volt Jugoszlávia tagköztársaságaival. A kikötő az európai vasúti hálózathoz kapcsolódik. A távolabbi piacokkal rendszeres gyűjtőjáratok kötik össze a kikötőt, amivel a közúti szállításhoz mérhető megbízhatóságot lehet elérni. A vízmélység 7 és 18 méter közötti. Az Európai Energiaterminálban (ömlesztett termékek) a hajók 180 000 tonna kapacitású tárolóhelyet tudnak kihasználni. Marko Gabrijelčič, a Luka Koper magyarországi képviselője Representative Office of Luka Koper, d.d.
Visszaúton Bovec felé érintjük az Isonzó melletti I. világháborús magyar vonatkozású emlékhelyeket, amely rossz időjárás esetén része lehet a programunknak. Kobarid a „Caporettoi csoda” a 12. csata, amelyben először támadtak a központi hatalmak és megfutamították az olaszokat, de Piavén már nem tudtak átkelni. Az Isonzó menti harcokban több mint 500 ezren haltak meg, amelyre Kobaridban, az I. világháborús múzeumban tudunk megemlékezni. Visszaút Koperből, Bovecbe 144 km.
2012. szeptember 22. szombat: Kirándulás a Júlia-Alpokban:
Reggeli után autóbusszal a Soca (Isonzó) forrása fölött 26 számozott hajtűkanyarral jutunk fel a Vrsic hágóba (1610m-re), ahonnan a magashegyi túrára vállalkozók indulhatnak a Triglav felé. Az autóbusz további 27 hajtűkanyar után jut le Kranjska Gorába, tovább Mojstranán keresztül a Bledi tóhoz, majd a Bohinjiska Sava folyó mellett a Bohinji tóhoz. Autóbuszokkal a Vogelre vezető felvonónál tudunk parkolni. Innen egy – két kilométeres séta a Dom Savics turistaház, majd 1-2 km-es gyalogúra 100 m emelkedővel a Száva vízesésforrása.
Bohinji-tó (Bohinjsko jezero) Szlovénia legnagyobb tava. A tó a Bohinj községben található az ország észak-nyugati részében, és a Triglav Nemzeti Parkon belül van. A Bohinji-tó 4,2 km hosszú és 1 km széles. Gleccserek formálták, morénák veszik körül. A legnagyobb beömlő patak a Savica (“kis Száva”), mely a Črno jezero-ból (“Fekete tó”) folyik ki. A Črno jezero a legnagyobb a Triglavi tavak közül. A kifolyás a Jezernica patakon át megy, mely a Mostnicával egyesül és a Sava Bohinjka folyót formálja (mely később a Sava Dolinka-val a Szávát képezi). A térség a Zlatorog (“Aranyszarv”) kecskebak legendájához fűződik. Az állat emlékműve a tó mellett áll.
Egész délutánt lehet a Bledi tó partján tölteni (Fellegvár felkeresése, a szigeten lévő Nagy-boldogasszony templomhoz hajókázás), vagy rövid túrával a Vintgár hasadékot is felkeresni. Vingtár- hasadékBledböl jól kitáblázott útvonalon érjük el a bejáratot illetve a bejárat előtti kiépített nagy parkolót. A szurdokban a Radovna folyó 1600 m hosszan és több mint száz méter mélyen bevéste magát a sziklák közé. A szurdoktól a 16 m magas Sum-vízeséssel búcsúzik, hogy onnan kezdve nyugodtan folytassa útját. A szűk szurdokban a sebes Radovna patak fölött csak a sziklákhoz erősített pallókon közlekedhetünk. A Sum vízeséstől el lehet jutni Hom to St. Catherinébe, mely egy történelmi templom, gyönyörű kilátással. A szurdokba mind két végén beléphetünk, ugyan azon az úton haladunk oda-vissza. Hossz: 5 km;, Idő: kb. 2 óra; Kiindulási pont: Parkoló vagy St Catherine templom
Bledi tó és a fellegvár:
A gleccserek által kialakított Bledi–tó, Bled városában található, mely Szlovénia legnépszerűbb nyaralóhelye. A tó közepén egy kis sziget helyezkedik el, ahol a Nagyboldogasszony-temploma tornyosul gazdag növényzettel körbeölelve. Mindenképp érdemes meglátogatni a templomot, mert a legenda szerint ha meghúzzuk a harangot és kívánunk valamit, akkor az valóra válik.
Vrsic hágónál kiszálló bakancsos túracsapat programja (csak jó időben): Vrsic hágó (1611m) jelzett turistautakon – Prisojnik csúcsra (2547m) – szilagerincben ablakok „Okno” – Skrbina (1989m) hágóig 5 óra / a csúcsokat megkerülve 3,0 óra /. Tovább a Sedla Planja (2349m) hágón át a Pagacnikov turistaházig (2050m) 2 óra, majd Bovski Gamsovec (2392m) csúcsron keresztül, ahonnan ragyogó kilátással a Triglav (2864m) csúcs északi 1800 m magas falára, a Luknja nyeregbe (1758m) 2 óra. Végül a Luknja nyeregből lemenet a Zadnjica völgy végébe (1000m) és Trenta városkába 3,5 óra.
A 12,5 órás program Skrbina hágótól (8 óra), és a Pogacnikov turistaháztól (10 óra) is rövidíthető.
2012. szeptember 23. vasárnap:
Utazás: Bled – Tolmin – Skocjanske jame – Ljubjana – Kecskemét – Békéscsaba útvonalon.
Hazautazás közben Skocjani barlangrendszer (Škocjanske jame) megtekintése:
A Reka folyó Velika dolinánál folyik a föld alá, majd további 34 km-t tesz meg a föld alatt egészen az Adriai-tengerig, ahová a Timav folyóval együtt torkollik. A barlangok körüli terület archeológiai szempontból rendkívül gazdag, 10 000 éves leletektől napjaink emlékeiig mindenféle tárgyat rejt itt a föld. Értékes, a bronzkor végéről és a vaskor elejéről származó, a folyó civilizációjának hatását mutató archeológiai leletekre bukkantak a Mušja („Légy”) barlangban, ahol egy barlangtemplomot találtak. Ebben a régióban volt Európa egyik legfontosabb zarándokhelye, ahol a halál utáni élet kultuszát gyakorolták, és kapcsolatba léptek az ősök szellemével. A világ legnagyobb vízhozamú földalatti folyómedrét alkotó Skocjani-barlangot 1986 -ban vették föl az UNESCO világörökség-listájára. Túraútvonal hossza 3 km. A normál látogatás időtartama: 1,5 óra. A barlang hőmérséklete 12 °C
Költségek részletezése: Költség Fizetési határidő Alp Hotel Bovec 3 szállás és félpanziós ellátás 31 800 Ft ,- 2012.08.16 Belépő- és felvonó díjak a helyszínen fizetendők: (fakultatív költségek) A szálláshely kiválasztásában és a programok összeállításában nagy segítséget nyújtott és utaskísérőként részt vesz a programunk lebonyolításában Papp István úr (30 / 965 8420)
A túra költségeit rendezni az előbb megadott határidőkig a szakcsoport titkároknál, Dudás Györgynél és Karsai Mihálynál (átutalással CIB 11100506-70570090-33000000) is lehet.
Jelentkezők névsora 2012. szeptember 17-én.
|
![]() |
A Közlekedéstudományi Egyesület Békés Megyei Területi Szervezete
részéről a Csehország közlekedési létesítményei mellett, a „Cseh Világörökségek”
és a „Száztornyú Prága” megtekintése érdekében a PROKO TRAVEL Utazási Iroda
közreműködésével szakmai kirándulást szerveztünk.
2011. október 6. csütörtök:
Utazás Békéscsabáról a Kloki’Transz két autóbuszával.
5,30 Békéscsaba Autóbusz pályaudvar mellett a Penny Market Árház parkolójában megkezdjük a beszállást;
5,45 Békéscsaba Közlekedési Felügyelőség telephelyén Békéscsaba, Szarvasi út 107. szám alatt folytatódik a beszállás; Saját gépkocsik elhelyezése a kerítéssel védett telephelyén belül megoldható.
6,45 Békésszentandrás Holt-Körös után első autóbusz megállóhelyen a „B” autóbuszba két utas felszállása;
7,45 – 8,oo Kecskemét vasútállomáson dr. Kapuszi Péter idegenvezetőnk felvétele. (Szegedről vonattal érkezett)
9,oo – 9,45 Budapest M0 autóút mellett az Auchan Szigetszentmiklós Áruház parkolójában a Budapesten felszálló Loszmann Dávid a másik idegenvezető és néhány utasunk felvétele. (A Borásos térről a Csepeli Hévvel és a 38-as, vagy a 138-as autóbuszokkal 30 perc alatt elérhető)
12,oo – 13,oo Pozsony belvárosában rövid városnézés és pihenő; (Figyelem: sörözéshez, vásárláshoz EURÓ szükséges!)
16,oo – 17,oo TELC városnézés; (nincs belépődíj)
19,oo után érkezés Prágában a JUNÓ Hotelhez;
19,30 Vacsora a JUNÓ Hotelben;
21,oo falultatív program: esti városnézés, utazás METRÓVAL.
Programok ismertetése: Rövid városnézés Pozsonyban, A Szent Márton-dóm vagy ismertebb nevén a Koronázó templom Pozsony legismertebb és legnagyobb temploma. Háromhajós gótikus
Pozsonyi rövid városnézés során megtudtuk, hogy a műszakilag zseniális ferde egy pilonos, ferde kábeles hídon átvezető főút a történelmi belvárost vágja ketté, így a híd megítélése kétséges. Idő hiányában Ledenice – Valtelice kastélypark felkeresése elmaradt, egyenesen Telc felé vettük az irányt. Telc: egységes hangulatú főtér, árkádos lábas házak és a Vár. http://www.felsofokon.hu/schmidt-valeria-blogja/2011/03/03/vilagoroksegek-telc-tortenelmi-kozpontja Telč, Csehország egyik legszebb főterének városa a helyi legendák szerint II. Ottó morva herceg 1099-es győztes csatájának köszönheti a létét.
Szállás: Hotel Juno Prága, Štěchovická 2296/2a, 100 00 Praha 10, Csehország tel: 274 822 276 http://www.hoteljuno.cz/index.php?nid=2673&lid=EN A szálloda Prága X. kerületében, csendes környezetben helyezkedik el, a Stasnicka metróállomás közelében, tömegközlekedéssel 15 percre a városközponttól. A szálloda 254 kétágyas fürdőszobás
2011. október 7. péntek:
Délelőtt: „gyalogos” városnézés Prágában: Hradzsin, Szent Vitus katedrális, Sárkányölő Szent György szobra, Királyi Palota, Szent György Bazilika, Aranyművesek utcája. Csehország fővárosát nevezik Arany városnak, városok anyjának, de hívják száztornyú Prágának is, ugyanis mintegy 500 torony található itt. Ezeken kívül nevezik sokszor a városok királynőjének és varázslatos városnak is. A legenda szerint Libuše hercegnő, látomásában egy a csillagoknál is ragyogóbb várost látott. A történet szerint ott épült Prága, ahol egy férfit látnak, aki éppen házának küszöbét (práh) készíti. Egy másik látomásában Libuše egy földművest (přemysl) fedez fel, aki feleségül veszi őt, hogy uralkodjanak. Az első történelmileg is igazolt Přemysl-házi uralkodó I. Bořijov herceg. Az első írásos emlékek a IX. századból valók. Ekkor jelentek meg Prágában a város későbbi életében igen fontos szerepet játszó zsidó csoportok is. Az első említés róluk Ibrahim ibn Ya’qub zsidó kereskedőtől és utazótól származik 965-ből. A város mindemellett vallási élet központja is lett, 973-ban püspökséget alapítottak Prágában. I. Bořijov fejedelem uralkodása alatt kezdődik a Hradzsin (Várnegyed) építése.
http://www.felsofokon.hu/cat-blogja/2011/04/15/a-pragai-jatekmuzeum A prágai vár Európa legnagyobb várkomplexuma, a Guiness-rekordok könyve szerint 570 méteres hosszával és 130 méteres szélességével a világ legnagyobb ősi vára. A fantasztikus, varázslatos hangulatú prágai várnegyed kötelező nevezetességnek számít mindenkinek, aki Prágában jár. A IX. században, Borivoj fejedelem által építtetett román stílusú vár története egybefonódik a város történelmével. Luxemburg János a vár környékére jobbágyokat telepítette be, és ezzel megkezdődött a Várnegyed bővülése. A Moldva fölötti erőd, kiváló fekvésének köszönhetően gyorsan a Premysl-család birodalmának a középpontjává vált. Falai közt három templom, egy palota és egy kolostor épült. A várat többször átépítették, a legnagyobb változások IV. Károly és Jagelló Ulászló idején mentek végbe. 1541-ben a tűzvész sújtotta épületeket reneszánsz stílusban építették újjá. Majd később 1753 és 1775 között az egész várat késő barokk és neoklasszicista stílusban építették át, és kialakították a három várudvart. A Várnegyed (Hradzsin) már 1598-ban megkapta a szabad városi rangot,
Délután: Kirándulás Karlovy Varyba Karlovy Vary, a legnagyobb cseh fürdőváros Csehország legnyugatibb régiójában fekszik, nem messze a német határtól. Világszerte páratlan az erre a vidékre jellemző gyógyhatású ásványi források sokasága. 12 hasznosított (a város ui. több, mint 83 forrással dicsekedhet) melegvizű forrásában 40 féle kémiai anyag található, amelyeket gyógyászati célokra használnak.
Délelőtt kirándulás a Cseh-paradicsomban, a Porladó-sziklák (Prachovské Skaly) között rövid 2 órás gyalogtúra.
2011. október 8. szombat:
a
Délután: „gyalogos” városnézés folytatása Prágában: Károly híd barokk szobraival, főtéren a híres Orloj óra, Husz János szobra, Vencel tér, stb. http://www.felsofokon.hu/cat-blogja/2011/04/14/praga-egyik-szimboluma-a-karoly-hid A Moldva fölött átívelő Károly-híd Prága egyik szimbóluma. IV. Károly nagy építkezési vállalkozásainak egyike, az általános vélekedéssel ellentétben nem a Moldva első állandó hídja. A helyén először egy fahíd állt, majd a Türingiai Juditról, II. Ulászló német származású feleségéről elnevezett kőhíd, a Judit-híd. A királyné ezzel a híddal szeretett volna kedveskedni a prágai lakosságnak, mert német származása miatt nem kedvelték őt a város lakói. Az 1342-es prágai árvíz azonban elsodorta a Judit-hidat, amelynek alapjait felhasználva építették meg a Károly-hidat. Az 516 méter hosszú és közel 10 méter széles 16 boltívű híd mészkőből épült. A legendák szerint a habarcshoz az építők tojást kevertek, hogy így erősítsék meg a kövek közti kötést, ám néhány településről főtt tojást küldtek nehezítve ezzel az építkezést. A hídon döntően 1683 és 1714 között, barokk szobrokat helyeztek el. Ma a számuk eléri a 30-at, amely egyedülálló a világon. A híd két végét gótikus tornyok zárják le. A Judit-híd kisoldali tornya a Károly-híd tornya mellett épen megmaradt. Az óvárosi oldalon áll a Petr Parler, a híd építője által tervezett torony. A keleti homlokzaton látható Szent Vitus portréja, baloldalon IV. Károlyé, jobbra pedig Szent Vencelé. Felettük Csehország két védőszentje Szent Zsigmond és Szent Adalbert van, alattuk a Cseh királyság címerei és egy palásttal fedett jégmadár, IV. Vencel címerszimbóluma található.
2011.
Kutna Hora egy kisváros Prágától 70 km-re. Számos emlékművel rendelkezik: Orsolya-rendi kolostor, jezsuita kollégium, gótikus templom, és még hosszan sorolható a sor. De nem ezek, hanem kápolnája a leghíresebb, leghírhedtebb, amely több tízezer emberi csontdarabból épült. Tovább a Morva karsztvidéken a Mococha szakadék és cseppkőbarlang bejárása: http://www.mycentrope.com/hu/home/517/macocha-szakadek-az-1100-barlang-foeldje A Macocha-szakadék a Morva-karszt kincse, amely Brünntől északra terül el. Több mint 1.100 barlang alkotja, s ezért a kalandvágyó túrázók paradicsoma. A szakadékon a Punkva folyócska folyik keresztül, amely a két kis tavat táplálja. A felső kis tó körülbelül 13 méter mély, és felülről látható. Az alsó kis tó pedig sziklaszirtek között bújik meg, így felülről nem látható. Mélysége meghaladja a 49 métert (a legmélyebb pontot ezidáig még nem érték el). A szakadék torkolata legalább olyan magával ragadó, mint maga a szakadék. Az ovális, hosszan elnyúló szakadék 174 x 76 méter méretű. A Macocha-szakadék peremén két kilátóterasz található, amelyekről lélegzetelállító kilátás nyílik a szakadék fenekére. Az első kilátóteraszt már 1882-ben megépítették. A kilátóteraszt a szakadék peremének legmagasabb pontján helyezték el, amely a Horní můstek (A felső híd) nevet viseli. A másik kilátóteraszt 17 évvel később (1899-ben) építették, amely a Macocha-szakadék alsó része felett 92 méterrel helyezkedik el.
Költségek:
Belépődíjak a helyszínen fizetendők: (fakultatív költségek) Lednice – Valtice kastély és park 60 CZK, Prachovské Skaly belépődíj 30 CZK, Mindenkinek hasznos és kellemes időtöltést kívánunk. Békéscsaba, 2011. május 31.
KTE Békés Megyei Szervezet elnöke KTE Békés Megyei Szervezet titkára |
Dachstein, Glockner 2010 | |||
Schlosserwirt Hotel | |||
Névsor | Szakcsoport | Szoba | Utazás |
Szabó István 20 / 925-3341 | busz gkv. | 2A | busz |
Czinanó Róbert | busz gkv. | busz | |
Dobókői György | hatósági | 2B | busz |
Dobókői Ágnes | hatósági | busz | |
Dr. Szeberényi Andor | hatósági | 2B | busz |
Dr. Szeberényiné Sárika | hatósági | busz | |
Dékány Zsigmond | vasúti gépész | 2A | busz |
Dékányné Nagy Aranka | vasúti gépész | busz | |
Tamás Péter Sándor | vasúti gépész | 2A | busz |
Pavelka Éva | vasúti gépész | 2B | busz |
Vanyó Anna | közúti | busz | |
Nagy Lászlóné Magdolna | közúti | busz | |
Nagy Béla | közúti | 2A | busz |
Nagy Béláné | közúti | busz | |
Lakner Pál | közúti | 2A | busz |
Lakner Pálné | közúti | busz | |
Hunya Péter | közúti | 2A | busz |
Hunya Péterné | közúti | busz | |
Kucsara Tibor | közúti | 2A | busz |
Róka Matild | közúti | busz | |
Hódosi József | közúti | 2A | busz |
Hódosi Józsefné | közúti | busz | |
Tuska Mihály | közúti | 2A | busz |
Tuskáné Papp Erzsébet | közúti | busz | |
Szabó Lajos | közúti | 2A | busz |
Komlósi Ferenc | emberi tényező | busz | |
Pap András | emberi tényező | 2A | busz |
Galló Ágnes | emberi tényező | busz | |
Horváth László | emberi tényező | 2A | busz |
Horváthné Kovács Zsuzsanna | emberi tényező | busz | |
Jaksáné Melis Julianna | emberi tényező | 2A | busz |
Jaksa János | emberi tényező | busz | |
Tar Imre | autóbuszközl. | 2A | busz |
Tarné Tomcsenka Zsuzsanna | autóbuszközl. | busz | |
Dudás György | autóbuszközl. | 2B | busz |
Dudásné Bertók Margit | autóbuszközl. | busz | |
Tóth Lászlóné | vasúti | 2A | busz |
Gortkó Pálné | vasúti | busz | |
Kiss Károly | vasúti | 2A | busz |
Polcz Ágnes | vasúti | busz | |
Szabó Ferenc | vasúti | 2A | busz |
Szabóné Búza Erzsébet | vasúti | busz | |
Szilágyi Károly | vasúti gépész | 2A | busz |
Szilbucz Valéria | vasúti gépész | busz | |
Fazekas István | hatósági | 2A | busz |
Kovács Márta | hatósági | busz | |
Dénes Béla | vasúti | 2B | busz |
Szabó Imre | vasúti | busz | |
Dávidné Carutasu Gabriella | hatósági | 2A | busz |
Dávid Pál | hatósági | busz | |
Kocsor Szilvia | hatósági | 2A | busz |
Kiss Norbert | hatósági | busz | |
Bába Sándor | hatósági | 2B | busz |
Karsai Mihály | hatósági | busz | |
Szalai György | Eger KTE | 2B | szgk |
Szalainé Knapp Ildikó | Eger KTE | szgk | |
Törökné Barta Katalin | Eger KTE | szgk | |
Gémes Tibor | autóbuszközl. | 2A | szgk |
Zdolik Edit | autóbuszközl. | szgk | |
Sznyida László | autóbuszközl. | 2B | szgk |
Sznyida Marianna gyerek | szgk | ||
Lipcsei Mariann | autóbuszközl. | szgk |
KTE szakmai kirándulás 2010. szeptember 12-16.
A Közlekedéstudományi Egyesület Békés Megyei Területi Szervezete szakmai kirándulást szervez Dachstein és a Großglockner környékére, szakmai program a Dachstein Südwandbanh gleccservasút és a Großglockner Hochalpenstraße magashegyi út felkeresése.
„Stájerország, Dachstein. Az „alm”-ok, az alpesi hegyi tanyák elvarázsolt földje ez. Virágzó rétek, tehéncsordák, fenyvesekben megbúvó szamóca, a Dachstein fejünk fölé tornyosuló közel 1000 méteres függőleges déli fala, gleccserek, amelyen egész évben síelnek.
Néhány napos túránk megismertet a magashegyi környezettel, igazi alpesi csúcsok között, gleccserek fölött 2500 – 3000 méter körüli magasságban fogunk túrázni.
A szakmai kirándulás programja:
2010. szeptember 12. vasárnap:
Indulás: 6,oo-kor Békéscsabáról az Autóbusz pályaudvarról és 6,15-kor a Nemzeti Közlekedési Hatóság Képviseleti Irodájától. Utazás autóbusszal Békéscsaba – 44 – Kecskemét – M5 –Budapest – M0 – M1 – Győr – Hegyeshalom – A4 – Parndorf – B50 – Eisenstadt – S4 – Wiener Neustadt – S6 – Schottwien völgyhíd megtekintése, majd rövid pihenő Semmeringen – Leoben – S9 – B320 – Schladming-Dachstein Tauern – Rupperting – Berghotel Schlosserwirt – Hotel útvonalon, amely hossza 720 km. Érkezés az esti órákban
Berghotel Schlosserwirt – Hotel
8967 – Haus – Austria Phone: +43(3686)2644…-0 Fax: +43(3686)2644-500
E-mail: E-mail GPS Long: E 13° 47′ 23″
Website: Website GPS Lat: N 47° 24′ 6″
A schladmingi hegyekbe ékelődve található a keleti stájer település Haus. Haus a Hauser Kaibling révén a „4 hegy síhinta” keleti csatlakozási pontja. 70 szoba, étterem, vendéglők, lift a házban, parkoló az udvarban. A szobákban tusoló/WC, telefon, SAT TV, rádió, hűtőszekrény, részben balkon. Billiárd, darts, asztali foci, gyerek játszószoba.
Wellness: szauna, szolárium, masszázs térítés ellenében.
A házigazdával és a kedves csapatával, Dénes Béla kiváló tolmácsolásával tudtunk kapcsolatot tartani.
![]() |
![]() |
A Neckermann Utazási Iroda ajánlata alapján 4 éjszakai szállást és teljes (all inklusive) ellátást vasárnapi érkezéssel 3 napi árért kapunk. All inklusiv ellátás: büfé reggeli, könnyű ebéd, vagy ebédcsomag, 3 fogásos vacsora, délután: sütemény, kávé, jégkrém, 11,oo-től 22,oo-óráig sör, bor, kávé, tea, üdítő.
Indulás: reggeli után – B320 – Schladming – A10 – Bischofshofen – B311 – Bruck An Der Glockner-strasse (700m) – Ferleiten (1200m) – Fuscher Törl (2428m) – Hocktor hágó (2504m) – Parkhaus Kaiser-Franz-Josephs-Höhe (2369m), 145 km.
![]() |
|
Piffkar 1.620 m Hochmais 1.850 m Haus Alpine Naturschau 2.260 m Edelweiß-Spitze 2.571 m Fuscher Törl 2.428 m Informationsstelle Greifvögel 2.320 m Fuscher Lacke 2.262 m Geologischer Lehrweg 2.290 m Hochtor 2.504 m Schöneck 1.953 m Kaiser-Franz-Josephs-Höhe 2.369 m Kasereck 1.911 m |
A 48 km hosszú alpesi hágó utat a Hoher Tauern hegy-csoporton keresztül Heiligenblut és Ferleiten között 1924-ben DI Franz Wallack kezdte építeni, majd 1928-tól a kormányzó Franz Rehrl kezdeményezésére folytatódott és 1935. augusztus 3-án fejeződött be az építése. 3200 munkavállaló összesen 870 000 köbméter földet és sziklát mozgatott meg, 115 750 köbméter falazatot és 67 hidat épített. Az út végig 12 – 14 %-os hossz-esésű. 1945 után átépítették, 6,0 m-re és 7,5 m-re növelték a burkolat szélességét, növelték a kanyarok sugarát, parkolókat építettek és a megengedett sebességet 40 km/óráról 70 km/órára emelték. Ausztria egyik legfontosabb turisztikai látványossága, folyamatosan fejlesztik. |
A Fuscher Törl parkolótól egy kis pihentető sétát terveztünk az Edelweiss csúcsra (2577m), amely az esős időjárás miatt sajnos elmaradt. Az autóbuszos utazás végén a Kaiser-Franz-Josephs-Höhe parkolóháznál 3 órás ebédidőt, illetve pihetőt tartottunk. Úhossz 170 km. Néhányan “lesétáltak”, illetve lemásztak a Pasterzen Kees gleccserhez, a csoport nagyobbik része a Hofmanns turistaházat keresték fel, amely kiinduló pontja a Großglockner csúcsra (3798m) vezető hegymászó utaknak.
![]()
Glocknerstrasse fotóiWebsite: www.dachsteingletscher.at |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
A Hohe Tauren Északi oldalán, Salzburg felől végig esőben, havasesőben jutottunk a Hoctor-hágóig. Szerencsére a Déli oldalon egy kicsit jobb volt az időjárás, a Grossglocknert is láttuk. A “Gamsgruben Weg” gyalogút fél órás keresése után öt gyalogos alagúton keresztül sikerült Hoffmann Hüttéig eljutnunk. A turistaház nem üzemelt, de a matracos fekhelyekkel felszerelt téli szálláshely nyitva volt.
A visszaúton rövid sétát tettünk Zell am See központjában.
2010. szeptember 14. kedd: Dachstein Südwandanh gleccservasút
A változékony időjárás miatt a szerdára tervezett kirándulást egy nappal előre hoztuk.
Indulás: reggeli után – B320 – Schladming – A10 – Bischofshofen – L711 – Ramsau Am Dachstein – Dachsteinstrasse – Dachstein Südwandbahn, úthossz: 31 km.
![]()
Hunerkogel, Skywalk |
![]() ![]() |
Hoher Dachstein
|
![]() |
Kabinos felvonóval fel a Hunerkogel csúcsra (2694m). A felvonó közbenső alátámasztás nélkül jut fel a közel 1000 m-el magasabban lévő hegyi állomásra. A Dachsteinstrasse 1961 évi megépítése után 1966 – 1969 között a kabinos felvonó is elkészült, ami gyors megközelítési lehetőséget biztosít a Dachstein Gleccser és a Hoher Dachstein csúcs eléréséhez.
Óriási szerencsénk volt, a völgyben ülő felhőtenger fölé repített a felvonó. Alattunk 100 m-re gomolygó felhők felett ragyogó napsütésben tisztán láttuk a Gross Venediger, a Grossglockner, az Ankogel és a Hocalmspitze csúcsait.
A felvonó állomás mellett megcsodáltuk a Skywalk teraszt amely a sziklaperemen túlnyúlva, erősített
üvegpadlójával a függőleges sziklafalba épített „via ferráta” és a több száz méteres mélység fölé nyúlik.
Egy – két órás könnyű sétával a gleccser közel vízszintes felületén, biztonságos turistaúton, megkerülve a Dirndl 2818m-es csúcsát és több gleccser hasadékot eljutottunk a Seethaller Hüttéhez (2736m), ahonnan egészen közelről láthatjuk a Hoher Dachstein (3005m) szédítő közel függőleges 1000m-es déli falát, valamint a Keleti gerincet.
Visszatérve a Hunnerkogel csúcson lévő felvonó állomáshoz A gleccser séta után egy kicsit drágán 8 Euró/fő árért megnéztük a felvonó állomás melletti jégbarlangot is.
A Dachtein gleccseren általában nyáron is üzemelő sípályák most hóhiány miatt miatt zárva voltak.
A napozó teraszon, és a gleccser túrán a magas UV sugárzás miatt 100%-os UV szűrős szemüveget és fényvédő krémet is használtunk.
Délután Schladmingtól Délre az Untertal völgyben felkerestük még a vadregényes Riesach vízeséseket a függőhíddal és a Riesach tavat.
A levezető délutáni túra egy kicsit fárasztó volt, de látvány kárpótolt minket.
2010. szeptember 15. szerda: Liechtensteinklamm – Lammer-kanyon – Gossau-see – Hallstatt
Indulás: reggeli után – B320 – Schladming – A10 – Bischofshofen – B311 – Sankt Johann am Pongau útvonalon a Liechtensteinklamm-hoz, úthossz: 70 km.
Akár zuhogó esőben is egyszerűen csodaszép, a szűk sziklák között robog végig egy folyó (patak), a végén van egy nagy vízesés.
Délután Lammer-kanyonhoz utazunk Golling melletti Scheffau faluba, ahol egy rövid, ám rendkívül látványos túrát tettünk egy jól kiépített útvonalon. A kanyon falai néhol olyan közel vannak egymáshoz, hogy szinte összezárulnak a fejünk felett, alattunk pedig a folyó háborgó vize tajtékzik. Számos híd és falépcső teszi csak lehetővé, hogy végigjárjuk a látványos szurdokvölgyet.
![]() |
![]() |
![]() Liechtensteinklamm – Lammer-kanyon |
![]() |
![]() |
![]() Hallstatt |
Rövid ebédidőre a Gossau-see partján álltunk meg. Gyönyörű hátteret a Gossaukamm sziklagerinc, a Hoher Dachstein csúcs és alatta lévő gleccser biztosított.
A nap hátralévő részét Hallstatt kisvárosában töltöttük, mely egy igazi csoda. Salzkammergut legszebb fekvésű települése a Hallstatter-tó partján épült. Alacsony, kőből és fából készült épületek sorakoznak egymás mellett fecskefészek módjára a tavat szegélyező hegyoldalban. Az autókat teljes egészében kitiltották a belvárosból, bár igazából hely sem lenne számukra, mivel a keskeny sikátorok, átjárók és lépcsők csak pont annyira szélesek, hogy az emberek elférjenek. A temetőben a kipingált, feliratozott koponyák okoztak meglepetést.
2010. szeptember 16. csütörtök:
Reggeli után hazautazás: Ramsau – Lienz – Semmering – Eisenstadt – Mosonmagyaróvár (ebéd és csoportkép készítés) – Győr – Budapest – Békéscsaba útvonalon, 720 km, 11 óra 15 perc menetidővel, érkezés a kora esti órákban.
Reményeink szerint mindenkinek hasznosan és kellemesen töltötte az idejét.
Külön köszönetet érdemel Gyaraki Anita a Neckermann Utazási Iroda részéről szervező munkájáért, valamint Dénes Béla német nyelvi szaktudásáért és tolmácsolásáért.
Végül szeretném megköszönni a Frog-Tech Kft. részéről Turai Ferencnek, hogy anyagilag támogatta a KTE túra megrendezését.
Békéscsaba, 2010. szeptember 12-16.
Dobókői György Karsai Mihály
KTE Békés Megyei Szervezet elnöke KTE Békés Megyei Szervezet titkára
Képek a PICASA képtárban.
Válogatás: Paulik Mihály, Kucsara Tibor, Perei Árpád, Karsai Mihály fotóiból.
A Közlekedéstudományi Egyesület Békés Megyei Területi Szervezete szakmai kirándulást szervezett Temesvárra és Herkulesfürdőre, továbbá Oravicabánya – Stájerlak-Anina között 1863-ban épült első magyar hegyi vasút megtekintésére.
Egy nagyon küzdelmes kirándulást sikerült teljesítenünk, szinte végig az útépítésekkel, úthibákkal és az idővel kellett hadakoznunk.
Szabó Lajos békéscsabai vállalkozó két autóbuszával, egy 44 és egy 34 férőhelyes autóbusszal indultunk útnak.
2008. október 10. péntek reggel 6,oo óra, Békéscsabáról a Nemzeti Közlekedési Hatóság Szarvasi úti telephelyéről, majd a buszállomás melletti Penny Market parkolóból indultunk el, azaz fél óra késéssel, két utasra várakozva – akik végül nem is akartak velünk jönni – haladtunk Gyula Varsandi határig, ahol Sajben Pál útlevelére kellett újabb fél órát várnunk. Szerencsére Temesvár
Városi Önkormányzat már korábban lemondta a 9,oo órára tervezet szakmai találkozót, mert erről bőven lekéstünk volna. A városi közlekedési kollégákat is meg tudom érteni, hogy nem akartak túl sok eredménnyel büszkélkedni, hiszen a Temesvár belvárosban Budapestet is túlszárnyaló közlekedési dugókat tapasztaltunk.
A program szervezésében közreműködő Schultes Gabriella segítségével sikerült felkérni Vicze Károly történelemtanár urat, aki nagy átéléssel tartott számunkra városismertetőt és a Temesvári Református Egyház fiatal lelkésze megszívlelendő gondolataira szerintem még sokáig emlékezni fogunk.
A város magyar vonatkozásait kiemelő városnézés során megnézhettük a Hunyadi-kastélyt, Európa első 1884-ben megépített közvilágítását, Bólyai János matematikus és Klapka György emléktábláját, régi városközpontban az Unirii téren a Losonczy-téren (vagy Dóm-téren) a Szent György Római Katolikus Székesegyházat és a szerb ortodox székesegyházat. További sétánk során találkoztunk az 1989-es forradalom ortodox egyházzal és a református egyházzal kapcsolatos emlékhelyeivel, a város új főterével, a Victória tér nevezetességeivel, valamint felkerestük Dózsa György kivégzésének a helyszínén felállított emlékhelyet is.
Temesvárról ismét jelentős késéssel sikerült elindulnunk az E70-es (5-ös számú) főúton Karánsebes, Herkulesfürdő felé, amit tovább növelt a 180 km-es szakaszon szinte végig útlezárásokkal tarkított útépítési munka.
Herkulesfürdőn a Magic penzióhoz és a Trandafilor szállóhoz kora délután helyett éppen vacsorára sikerült megérkeznünk, ahol Schultes Gabriella
közreműködésével fennakadás nélkül sikerült a szobákat szétosztani és az étkezéseknél is nagy segítségünkre volt a rendelések összeállításánál és a fizetésnél is.
2008. október 11. szombat, Herkulesfürdő
A Cserna folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, aki a melegforrások istene volt. Fürdőjét valószínűleg Traianus császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő. A rómaiak után fürdője
elpusztult és feledésbe merült, de a 19. században ismét kiépült. Ekkor épültek elegáns barokk palotái, melyek mára nagyrészt lepusztultak. 1910-ben 517 magyar, román és német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott. A régi üdülőteleptől kissé távolabb az 1970-es években hatalmas modern házakból új fürdőtelep épült fel.
Autóbuszainkkal a Cserna-völgyében egy víztározót megkerülve jutottunk a Ceszna-völgy bejáratához. Innen Perei Árpád vezetésével egy 300 m-es szintkülönbségű nagyobb fizikai állóképességet igénylő emelked
ő után értük el a varázslatosan szép Ceszna-völgyet.
Sajnos az erős emelkedőn a hegyi túrákhoz nem szokott társaság kétharmada „elvérzett”, így nem tudták megcsodálni a szemtelenül ágaskodó bánáti fenyőket,az impozáns mészkősziklás szurdokvölgyet és a végén a vízi malmot a vízesésben ereszkedő hegymászó csoporttal.
Térkép: Cserna-völgy térképe
Visszafelé az autóbusszal megálltunk Herkulesfürdő szélén a Hét vezér forrás mellett, ahol a meleg vizes beton medencékbe a zsúfoltság és a mostoha körülmények miatt csak kevesen merészkedtünk be. A forró vizes fürdő és a még forróbb vizű zuhany néhányunknak azért jól esett. Délután több kisebb csoportra szakadva a Római Hotelben, Ferdinánd Hotelben 50 fokos gyógyvízben, néhányan a város fölötti Fehér-kereszthez gyalogolva, illetve városnézéssel töltöttük.
Vacsora után egy kisebb csoporttal visszatértünk a Cseszna völgyében a Hét vezér forrás környékére és a patakmederből leválasztott forró gyógyvizes szabadtéri strandon fürödtünk éjfélig, illetve hárman – négyen reggel hatig.
2008. október 12. vasárnap
Reggel a szállásadóktól és Schultes Gabriellától való elköszönés után pontos időben sikerült elindulnunk. Az Al-Dunai autóbuszos kirándulást a Sipi-szorosban álló Vaskapu erőművel egészítettük ki, ami talán hiba volt, mert az összeszedett két órás késéssel a Nagy-Kazán-szoroshoz vezető gyalogtúra ideje és minden egyéb tartalék időnk is elfogyott.
A Nagy-Kazán-szoros és a Galambóci-szoros közötti Al-Duna szakasz szépségeit így csak futólag tudtuk megnézni, hogy elérjük Oravicáról induló hegyi vonatot.
A közel 200 km-es buszozás közben (20-30 km-t makadám úton is haladtunk) végig volt esélyünk a tervezett vonat elérésére, de a szerencsénk a végén cserbenhagyott.
Oravicáról taxis felvezetéssel ugyan megelőztük a hegyi vonatot, de nem volt esélyünk a vasúti átjáróban a vonatra felszállni.
Demokratikus döntést követően az egyik autóbuszban utazók a haza utazás mellett döntöttek, a másik autóbusszal két óra késéssel Aninából vissza Oravica felé megcsodálhattuk a 1863-ban átadott vasútvonalat, az alagutakat a viaduktokat, valamint a gyönyörű hegyvidéki környezetet.
Az Oravica–Anina vasút 1863-ban készült el és a maga korában kiemelkedő teljesítménynek számított. A 33 km hosszú vonal szintkülönbsége 339 méter, különlegessé az átvágások, töltések, védőfalak, kanyarok sokasága teszi. 863 méternyi hosszúságban tíz viadukton és összesen 2084 méternyi alagúton halad át. A tereptárgyak építésében friuli kőművesek működtek közre. A vasútvonalat építésekor „bánáti Semmeringnek” nevezték. A vonalon naponta három vonat közlekedik.
Este tizenegy óra körül érkeztünk vissza Békéscsabára. Összefoglalva az igen fárasztó, kicsit rohanós kirándulást követően, ahogy az idő telik, remélem egyre inkább, csak a szép emlékek maradnak meg.
Kirándulást támogatták:
FORG-TECH Kft., Békéscsaba, Dr. Becsey O. u. 10-12.
CSABA-ÉP Kft, Békéscsaba, Irányi u. 3.
MIKE’S Mérnöki Iroda, Békéscsaba, Fácán köz 1.
Résztvevők névsora:
Szoba | Busz | ||
Név | Szakcsoport |
Dudás György | Autóbuszközlekedési | T2-1 | A |
Dudásné Bertók Margit | Autóbuszközlekedési | T2-1 | A |
Nagy Lászlóné | Autóbuszközlekedési | M3-1 | A |
Kocziszky Lászlóné | Autóbuszközlekedési | M3-1 | A |
Vecsernyés János | Vasútgépész | T2-2 | A |
Vecsernyés Jánosné | Vasútgépész | T2-2 | A |
Fehér Sándor | Vasútgépész | T2-3 | A |
Kaszai Krisztina | Vasútgépész | T2-3 | A |
Takács Zsolt | Vasútgépész | M4-1 | A |
Zolnai György | Vasútgépész | M4-1 | A |
Petrovszkiné Pavelka Éva | Vasútgépész | M3-1 | A |
Dézsi Gábor | Ifjúsági | M4-2 | A |
Miklya Tamás | Ifjúsági | T2-16 | B |
Szabó László | Vasúti | T2-4 | B |
Szabó Lászlóné | Vasúti | T2-4 | B |
Kiss Károly | Vasúti | T2-5 | B |
Polcz Ágnes | Vasúti | T2-5 | B |
Berta Tibor | Vasúti | T2-6 | B |
Bertáné Töreky Márta | Vasúti | T2-6 | B |
Szabó Ferenc | Vasúti | T2-7 | B |
Szabóné Búza Erzsébet | Vasúti | T2-7 | B |
Tóth Lászlóné | Vasúti | M3-2 | B |
Hoffmann Józsefné | Vasúti | M3-2 | B |
Gortkó Pálné | Vasúti | M3-2 | B |
Szabó Imre | Vasúti | T2-16 | B |
Németh Pál | Vasúti | T2-17 | B |
Turák Ákos | Vasúti | T2-17 | B |
Virág Mihály | Közúti | M2-1 | A |
Virágné Besenyei Magdolna | Közúti | M2-1 | A |
Szénási György | Közúti | M2-2 | A |
Szénási Györgyné | Közúti | M2-2 | A |
Nagy Béla | Közúti | M2-3 | A |
Nagy Béláné | Közúti | M2-3 | A |
Liptákné Kovács Ibolya | Közúti | M3-3 | A |
Vanyó Anna | Közúti | M3-3 | A |
Subasicz Imréné Dóra | Közúti | M3-3 | A |
Nagy Terézia | Közúti | M2-4 | A |
Tuska Mihály | Közúti | M2-4 | A |
Kucsara Tibor | Közúti | M4-2 | A |
Gácsi László | Közúti | M4-2 | A |
Szabó Lajos | Közúti | T2-18 | A |
Paulik Mihály | Hatósági | T2-8 | A |
Paulik Mihályné Erzsike | Hatósági | T2-8 | A |
Bába Sándor | Hatósági | M2-5 | A |
Bacsó Lajopsné Zsuzsa | Hatósági | M2-5 | A |
Dobókői György | Hatósági | M2-6 | A |
Fityik Ágnes | Hatósági | M2-6 | A |
Dr. Szeberényi Andor | Hatósági | M2-7 | A |
Dr. Szeberényi Andorné | Hatósági | M2-7 | A |
Fabó István | Hatósági | M2-8 | A |
Melian Judit | Hatósági | M2-8 | A |
Dr. Bíró Mariann | Hatósági | M2-9 | A |
Dr. Iszály György | Hatósági | M2-9 | A |
Karsai Mihály | Hatósági | M5-1 | A |
Tótka Sándor | Hatósági | M4-2 | A |
Sajben Pál | Hatósági | T2-18 | A |
Knyihár Krisztián | Hatósági | M4-1 | A |
Maláta Ferenc | Hatósági | M4-1 | A |
Debreczeni Lajos | Emberi tényező | T2-9 | B |
Debreczeniné Sódar Tünde | Emberi tényező | T2-9 | B |
Pap András | Emberi tényező | T2-10 | B |
Pap Enikő | Emberi tényező | T2-10 | B |
Gabnainé László Diána | Emberi tényező | T2-11 | B |
Deák Lajosné | Emberi tényező | T2-11 | B |
Dér Antal | Emberi tényező | T2-12 | B |
R.Nagy Tibor | Emberi tényező | T2-12 | B |
Szekeres Pál | Emberi tényező | T2-13 | B |
Szekeresné Dr. Rusznák Jolán | Emberi tényező | T2-13 | B |
Szeredi Péter | Emberi tényező | T2-14 | B |
Komlósi Ferenc | Emberi tényező | T2-14 | B |
Uhrin Lajos | Emberi tényező | T2-15 | B |
Uhrinné Tímár Éva | Emberi tényező | T2-15 | B |
Perei Árpád | túravezető | M5-1 | B |
Farkas Gyöngyi | túrázó | M5-1 | B |
Tóth Sándor | túrázó | M5-1 | B |
Schultes Gabriella | tolmács | M5-1 | A |
Gépkocsivezetők 44-es busz | T2-19 | A | |
Gépkocsivezetők 34-es busz | T2-19 | B |
A Közlekedéstudományi Egyesület Békés Megyei Területi Szervezete szakmai kirándulást szervez Kolozsvárra és Torda környékére, szakmai program az Észak-erdélyi autópálya építésének a felkeresése.
2009. október 9. péntek:
Indulás 6,oo-kor Békéscsabáról az Autóbusz pályaudvar melletti Penny parkolóból, felszállás 6,15-kor a Nemzeti Közlekedési Hatóság képviseleti irodájánál (Szarvasi út 107.), utazás Szalonta – Nagyvárad Reál Bevásárló központ (pihenőhely) – Királyhágó (pihenőhely) – Kolozsvár útvonalon 48 férőhelyes autóbusszal és 16 férőhelyes kisbusszal.
Idegenvezető és tolmács Váncsa Klári aki végig kísérte az utunkat.
Szállás: Kolozsvár Bethlen Kata Diakóniai Központ „A és B” kategóriás 2, 3, 4 ágyas szobáiban
Kolozsvár (Cluj-Napoca), 400075 Ponorului 1., Faluvégi Ildikó: tel./fax: 004-0264-440510, e-mail: bethlenkata@gmail.com Szállás svédasztalos reggelivel.
Az igényfelmérés alapján megrendelt pénteki és szombati vacsora költségét (25 Lei/vacsora) az autóbuszban sikerült összegyűjteni.
Délutáni program: az Észak – erdélyi autópálya építésének a felkeresése sajnos meghiúsult, két halálos munkahelyi baleset miatt az építkezést lezárták és Szabó István építésvezető sem tudott így a segítségünkre lenni.
Az észak-erdélyi autópálya teljes 415 kilométer hosszúságú nyomvonalából, a Torda és Kolozsvár elkerülését szolgáló 35 km-es útszakasz átadását 2009. december 1-re tervezi a kivitelező amerikai Bechtel vállalat.
Váncsa Klári vezetésével a Házsongárdi temetőt és a Botanikus kertet kerestük fel gyalogosan. A kolozsvári magyar elődök temetkezési helyének és a látványos botanikus kert bejárása után elfogyott az energiánk és autóbuszos szállítást kértünk, hogy a vacsorára visszaérjünk.
Vacsora: 19,oo-órakor megrendelésre a Bethlen Kata Diakóniai Központ éttermében.
Menü: Paraszt csorba, Disznósült, Natúrkrumpli-mexikói keverék-brokkoli, Zöld káposztasaláta, Cukrászsütemény
2009. október 10. szombat:
Svédasztalos reggeli 7,oo – 8,oo óra között, majd indulás 8,oo-kor autóbusszal Kolozsvárról Tordára. Tordai sóbánya felkeresése (fakultatív: 10 Lei/fő) és gyalogtúra a Tordai-hasadékban (fakultatív: belépő: 2 Lei). Belépők fizetése a helyszínen egyénileg.
Torda sóbánya
http://www.welcometoromania.ro/DN75/DN75_Turda_m.htm
Torda, régi nevén Potaissa az egyik legfontosabb római város volt. Sóbányáinak köszönhette hírnevét. A településről először 1075-ben írtak. A várdombon lévő római kővár maradványai egy hajdani hihetetlenül nagyméretű építményről árulkodnak. Hosszúsága 573, szélessége 408 méter volt. Terakotta csöveken vezették a vizet. Jelenleg a maradványok egy része látogatható. 1601 augusztus 9.-én a város melletti mezőn gyilkolták meg Giorgio Basta császári tiszt parancsára Mihai Viteazut. A sírján lévő 16 m magas műemléket 1977-ben állították.
A bécsi döntésnek köszönhetően a város 1940 şs 1944 között Magyarországhoz tartozott. 1968-ban municípiumi rangra emelkedett. A sóbányászat még a római uralom alatt kezdődött, és hanyatlása 1840-ben a marosújvári sóbánya beindulásakor indult el. Így a bánya 1992-ben bekapcsolódott a turisztikai láncba. A Történelmi múzeum a Báthory család egyetlen fennmaradt XV-XVI. századbeli erdélyi palotája. Gót stílusban 1560-ban építették, itt székelt az Erdélyi Diéta is. A Református Templom Luxemburg Zsigmond uralkodása idején (1377-1437) épült. Jelenlegi 60 m magas tornyát1904-1906 között építették. A XV században épült Római katólikus templom 50m hosszú és 18,2 m széles. A Tordai fürdő 15 sós tava a régi sóbánya vájatainak beomlása során keletkezett. A tavak vizét pedig sokféle betegség kezelésére ajánlják, így a mozgásszervi, idegrendszeri, nőgyógyászati és reomás panaszokkal küszködőknek. Torda és Abrudbánya között 1912-től 1990-ig a személyi és teherforgalom lebonyolítására közlekedett a keskenyvágányú vonat a vicinális. Igen sokak bánatára, ez a kép már csupán emlék.
Európai Uniós pályázati formában hatalmas beruházás keretében wellness és szórakoztató központtá épül át a sóbánya, aminek néhányak akik láttuk eredeti állapotában nem tudunk teljes mértékben örülni.
Tordai hasadék
http://www.welcometoromania.ro/DN75/DN75_Cheile_Turzii_m.htm
A Tordai Hasadék hossza 3.5 km. Falai magasak, valóságos tornyok, szakadékosak és több barlangnak adnak otthont. A jobboldali 17, a baloldali 5 barlangot rejt. Ha a völgyön felfelé haladunk a baloldalon egy hatalmas fal panorámája tárul elénk, ez a Sárga torony (Turnul Galben). A szemközti oldalon megcsodálhatjuk a Lépcsőzetes Falat (Pereţii cu Trepte), amelynek aljában van a legnagyobb kőomlás a Grohota Pădurii.
Az alpinisták kedvenc helye a 200 métert is meghaladó Nagy Fal. Több alpinista útvonal is létezik. Ezek 3 nyelvű leírását olvashatják a www.roclimbing.net/rocksites/turzii/ honlapon. A régészek a hasadék barlangjaiban hajdani réz-bronz- és vaskorszaki emberek és állatok nyomaira bukkantak. A Tordai hasadékot már 1938-ban védettnek nyilvánították. Rezervátum, ezenkívül szerepel az U.N.E.S.C.O. által jegyzett természeti műemlékek listáján is.
Egy 2,5 órás gyalogtúrával sikerült a hasadékon végig menni és egy kitartóbb csapatrésszel a felső peremen vezető turistaúton a hasadékot gyönyörű napsütéses időben fölülről is megnézni.
Délután 15,oo-órától Kolozsvár városnézés idegenvezetővel.
Mild Zsuzsa helyi idegenvezető és Váncsa Klári segítségével Kolozsvár belvárosában tettünk egy három órás sétát.
Mátyás király szobra
http://www.welcometoromania.ro/Cluj/Cluj_Statuia_Matei_Corvin_m.htm
Mátyás Kolozsvár szülötte, Magyarország királya lett és 1458-1490 között uralkodott. Igazságos, jó király volt, és ezért alattvalói nagyon szerették. Halála után meg is született a mondás: meghalt a király, meghalt az igazság.
A kolozsváriak tiszteletük jeléül szobrot kívántak emelni a város nagy szülöttének. Pénzt gyűjtöttek és megbízták Fadrusz Jánost a szobor elkészítésével, amelyet 1902-ben lepleztek le. Az 1900-ban megtartott párizsi világkiállítás zsűrije szobráért, Fadrusznak ítélte a rendezvény fődíját. Azóta, a bronzkirály lováról, hűséges alattvalói társaságában figyeli, mi történik körülötte.
Mátyás király szülőháza:
http://www.welcometoromania.ro/Cluj/Cluj_Casa_Matei_Corvin_m.htm
Ebben a házban szállt meg valahányszor Kolozsváron járt Hunyadi János felesége, Szilágyi Erzsébet. Itt hozta világra 1443 február 23-án kisfiát Mátyást is, akit 17 évvel később Magyarország királyának választottak. Azóta természetesen több átalakításon is átment a gótikus épület. Mára csupán az utca felőli rész őrzi az eredeti kinézetét. Kolozsvár legrégebbi emeletes háza jelenleg a Ioan Andreescu nevét viselő Képzőművészeti Főiskolának ad otthont.
Vacsora:19,oo-órakor megrendelésre a Bethlen Kata Diakóniai Központ éttermében.
Menü: Tyúkhúsleves, Töltött káposzta, Cukrászsütemény
2009. október 11. vasárnap:
Svédasztalos reggeli 7,oo – 8,oo óra között, majd indulás 8,oo-kor autóbusszal Kolozsvárról Körösfőre és a népművészeti kirakodóvásár felkeresése.
Körösfő
http://www.welcometoromania.ro/E60_Oradea_Cluj/E60_Oradea_Cluj_Izvorul_Crisului_m.htm
A Sebes Körös forrásánál található településről, Körösfőről már az 1276-ban keltezett dokumentumok is szólnak. Rendkívüli népszerűségét a hagyományokon alapuló famegmunkálásnak és a kézimunka művészetének köszönheti. Évszázadokon át őrizte meg Kalotaszeg hagyományait és szokásait. Ünnepek alkalmával csodálatos látvány, a dombra épült templom felé vezető út.
Népviseletbe öltözött lányok mennek a templom felé. A templomot 1764-ben építették, egy régebbi helyére. Itt őriznek 1660-tól egy felbecsülhetetlen értékű török szőnyeget, melyet II. Rákóczi György hagyott itt, hálája jeléül a harc mezején szerzett sebeinek ápolásáért. A településen áthaladó út mentén a házak előtt állandó jellegű kirakodóvásár működik, ahol igen sok külföldi turista megáll, emléktárgyakat vásárolni.
Utazás Kalotaszentkirályra, ahol Vincze Kecskés István (Davincze Tours, 0040-264-257580, e-mail: davincze@clicknet.ro ) falusi vendégfogadása 12,oo-kor kezdődik:
– látogatás a református templomban ( XIII. sz., kazettás mennyezet )
– fogadás egy régi csűrben : szilvapálinka kóstolás, kávé, tea, pogácsa
– a helyi népviselet és néptánc bemutatása, valamint
– ebéd (6 db mics, mustárral és kenyér) a vendégházában.
Tovább utazás 15,oo-kor a Fekete-tói kirakodó vásár, valamint a Körös-révi szoros felé, amely programok sajnos a minket utolérő esős időjárás miatt elmaradtak.
Haza utazás Nagyváradon keresztül, pihenő a Reál Bevásárló központnál, érkezés Békéscsabára 19,oo-óra körül.
Résztvevők:
Név | Szakcsoport |
Dudás György | Autóbuszközlekedési |
Dudásné Bertók Margit | Autóbuszközlekedési |
Göbölös András | Autóbuszközlekedési |
Ungor Béla | Autóbuszközlekedési |
Harsányi Márton | Autóbuszközlekedési |
Zsibrita János | Autóbuszközlekedési |
Kocziszky Mátyásné | Autóbuszközlekedési |
Skultéti Jánosné | Autóbuszközlekedési |
Nagy Lászlóné | Autóbuszközlekedési |
Szabó Ferenc | Vasúti |
Szabó Ferenc + 1fő | Vasúti |
Tóth Lászlóné | Vasúti |
Gortkó Pálné | Vasúti |
Petrovszkiné Pavelka Éva | Vasútgépész |
Bottóné Laczó Klára | Vasútgépész |
Vecsernyés János | Vasútgépész |
Vecsernyés Jánosné | Vasútgépész |
Dékány Zsigmond | Vasútgépész |
Dékány Zsigmondné | Vasútgépész |
Takács Zsolt | Vasútgépész |
Zolnai György | Vasútgépész |
Tamás Péter | Vasútgépész |
Fehér Sándor | Vasútgépész |
Kaszai Viktória | Vasútgépész |
Virág Mihály | Közúti |
Virág Mihályné | Közúti |
Szénási György | Közúti |
Szénásiné Gyeraj Mária | Közúti |
Szabó Hajnalka | Közúti |
Vanyó Anna | Közúti |
Liptákné Kovács Ibolya | Közúti |
Subasicz Imréné | Közúti |
Dr. Endreffy Zoltán | Közúti |
Kucsara Tibor | Közúti |
Tuska Mihály | Közúti |
Szabó Lajos | Közúti |
Hódosi József | Közúti |
Kovács Mihály | Közúti |
Dobókői György | Hatósági |
Dobókői Ágnes | Hatósági |
Dr. Szeberényi Andor | Hatósági |
Dr. Szeberényi Andorné | Hatósági |
Fabó István | Hatósági |
Melian Judit | Hatósági |
Damó Júlia | Hatósági |
Damó István | Hatósági |
Karsai Mihály | Hatósági |
Maláta Ferenc | Hatósági |
Knyihár Krisztián | Hatósági |
Bokor Gyula | Hatósági |
Tótka Sándor | Hatósági |
Váncsa Klára | Közreműködők |
Meggyesi Pál | Közreműködők |
Horváth László | Emberi tényező |
Horváthné Zsuzsana | Emberi tényező |
Komlósi Ferenc | Emberi tényező |
Szeredi Péter | Emberi tényező |
Kloki’Transz gépkocsi vezetői: | |
Szabó István | 48 férőhelyes busz |
Czinanó Róbert | 16 férőhelyes busz |